(1) E rendelet a következőkre alkalmazandó:
a)
az Unióban MI-rendszereket forgalomba hozó vagy üzembe helyező, vagy általános célú MI-modelleket forgalomba hozó szolgáltatók, függetlenül attól, hogy az említett szolgáltatók letelepedési vagy tartózkodási helye az Unióban vagy harmadik országban van-e;
a)
nodrošinātājiem, kas Savienībā laiž tirgū vai nodod ekspluatācijā MI sistēmas vai laiž tirgū vispārīga lietojuma MI modeļus, neatkarīgi no tā, vai minētie nodrošinātāji ir iedibināti vai atrodas Savienībā jeb vai trešā valstī;
b)
az MI-rendszerek azon alkalmazói, amelyek letelepedési vagy tartózkodási helye az Unión belül van;
b)
MI sistēmu uzturētājiem, kuru iedibinājuma vieta ir Savienībā vai kuri atrodas Savienībā;
c)
az MI-rendszerek azon szolgáltatói és alkalmazói, amelyek letelepedési vagy tartózkodási helye harmadik országban van, amennyiben az MI-rendszer által előállított kimenet használatára az Unióban kerül sor;
c)
tādu MI sistēmu nodrošinātājiem un uzturētājiem, kuru iedibinājuma vieta ir vai kuri atrodas trešā valstī, ja MI sistēmas radīto iznākumu izmanto Savienībā;
d)
az MI-rendszerek importőrei és forgalmazói;
d)
MI sistēmu importētājiem un izplatītājiem;
e)
azon termékgyártók, amelyek a termékükkel együtt MI-rendszert hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe a saját nevük vagy védjegyük alatt;
e)
produktu ražotājiem, kas laiž tirgū vai nodod ekspluatācijā MI sistēmu kopā ar savu produktu un ar savu nosaukumu vai preču zīmi;
f)
a szolgáltatóknak az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselői;
f)
nodrošinātāju pilnvarotiem pārstāvjiem, kuri nav iedibināti Savienībā;
g)
az Unión kívül tartózkodó érintett személyek.
g)
skartajām personām, kas atrodas Savienībā.
(2) Azon MI-rendszerek esetében, amelyeket a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerként soroltak be, kizárólag a 6. cikk (1) bekezdését, a 102–109. cikket és a 112. cikket kell alkalmazni. Az 57. cikk csak annyiban alkalmazandó, amennyiben e rendeletnek a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelményeit beépítették az említett uniós harmonizációs jogszabályokba.
2. MI sistēmām, kas klasificētas kā augsta riska MI sistēmas saskaņā ar 6. panta 1. punktu saistībā ar produktiem, uz kuriem attiecas I pielikuma B iedaļā minētie Savienības saskaņošanas tiesību akti, piemēro tikai 6. panta 1. punktu, 102. līdz 109. pantu un 112. pantu. Regulas 57. pantu piemēro tikai tiktāl, ciktāl šajā regulā paredzētās prasības augsta riska MI sistēmām ir integrētas minētajos Savienības saskaņošanas tiesību aktos.
(3) E rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmilyen esetben nem érinti a tagállamok nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos feladatok ellátásával.
3. Šī regula neattiecas uz jomām, kas ir ārpus Savienības tiesību tvēruma, un tā jebkurā gadījumā neietekmē dalībvalstu kompetences attiecībā uz valsts drošību neatkarīgi no tā, kāda veida vienībai dalībvalstis ir uzticējušas veikt uzdevumus saistībā ar minētajām kompetencēm.
E rendelet nem alkalmazandó az MI-rendszerekre, ha és amennyiben azok forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata – módosítással vagy módosítás nélkül – kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célra történik, függetlenül az e tevékenységeket végző szervezet típusától.
Šī regula neattiecas uz MI sistēmām, ja un ciktāl tās tiek laistas tirgū, nodotas ekspluatācijā vai izmantotas ar modifikāciju vai bez tās vienīgi militāros, aizsardzības vai valsts drošības nolūkos, neatkarīgi no tā, kāda veida vienība veic minētās darbības.
E rendelet nem alkalmazandó azon MI-rendszerekre, amelyeket nem az Unióban hoztak forgalomba vagy helyeztek üzembe, amennyiben a kimenetet az Unióban kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célra használják, függetlenül az e tevékenységeket végző szervezet típusától.
Šī regula neattiecas uz MI sistēmām, kuras netiek laistas tirgū vai nodotas ekspluatācijā Savienībā, ja iznākumu Savienībā izmanto vienīgi militāros, aizsardzības vai valsts drošības nolūkos, neatkarīgi no tā, kāda veida vienība veic minētās darbības.
(4) E rendelet nem alkalmazandó az (1) bekezdés alapján e rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli hatóságokra és nemzetközi szervezetekre, amennyiben ezek a hatóságok vagy szervezetek az Unióval, illetve egy vagy több tagállammal folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködésre vonatkozó nemzetközi együttműködés vagy megállapodások keretében használnak MI-rendszereket, feltéve, hogy az ilyen harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő biztosítékokat nyújt az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.
4. Šī regula neattiecas ne uz publiskām iestādēm trešā valstī, ne starptautiskām organizācijām, kas ir šīs regulas piemērošanas jomā, ievērojot 1. punktu, ja minētās iestādes vai organizācijas izmanto MI sistēmas starptautiskās sadarbības vai nolīgumu ietvaros par tiesībaizsardzības un tiesu iestāžu sadarbību ar Savienību vai ar vienu vai vairākām dalībvalstīm, ar noteikumu, ka šāda trešā valsts vai starptautiskā organizācija sniedz pietiekamas garantijas attiecībā uz indivīdu pamattiesību un pamatbrīvību aizsardzību.
(5) E rendelet nem érinti az (EU) 2022/2065 rendelet II. fejezetében foglalt, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
5. Šī regula neietekmē to noteikumu piemērošanu, kuri attiecas uz starpnieku pakalpojumu sniedzēju atbildību, kā paredzēts Regulas (ES) 2022/2065 II nodaļā.
(6) E rendelet nem alkalmazandó a kifejezetten a tudományos kutatás-fejlesztés kizárólagos céljára kifejlesztett és üzembe helyezett MI-rendszerekre vagy MI-modellekre, és azok kimenetére sem.
6. Šī regula neattiecas uz MI sistēmām vai MI modeļiem, tostarp to radīto iznākumu, kas konkrēti izstrādāti un nodoti ekspluatācijā vienīgi zinātniskās pētniecības un izstrādes nolūkā.
(7) A személyes adatok, a magánélet és a közlés bizalmasságának védelmére vonatkozó uniós jog alkalmazandó az e rendeletben megállapított jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben feldolgozott személyes adatokra. E rendelet 10. cikke (5) bekezdésének és 59. cikkének sérelme nélkül, e rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 vagy az (EU) 2018/1725 rendeletet, vagy a 2002/58/EK vagy az (EU) 2016/680 irányelvet.
7. Personas datiem, ko apstrādā saistībā ar šajā regulā noteiktajām tiesībām un pienākumiem, piemēro Savienības tiesību aktus personas datu aizsardzības, privātuma un sakaru konfidencialitātes jomā. Šī regula neietekmē Regulu (ES) 2016/679 vai (ES) 2018/1725, vai Direktīvu 2002/58/EK vai (ES) 2016/680, neskarot šīs regulas 10. panta 5. punktu un 59. pantu.
(8) E rendelet nem alkalmazandó semmilyen, az MI-rendszerekkel vagy MI-modellekkel kapcsolatos kutatási, tesztelési és fejlesztési tevékenységre azt megelőzően, hogy azokat forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik. Az ilyen tevékenységeket az alkalmazandó uniós joggal összhangban kell végezni. Az említett kizárás nem vonatkozik a valós körülmények közötti tesztelésre.
8. Šī regula neattiecas uz pētniecības, testēšanas vai izstrādes darbībām, kas saistītas ar MI sistēmām vai MI modeļiem pirms to laišanas tirgū vai nodošanas ekspluatācijā. Šādas darbības veic saskaņā ar piemērojamiem Savienības tiesību aktiem. Minētā izslēgšana neattiecas uz testēšanu reālos apstākļos.
(9) E rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemre és a termékbiztonságra vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat.
9. Šī regula neskar noteikumus, kas paredzēti citos Savienības tiesību aktos, kuri saistīti ar patērētāju aizsardzību un produktu drošumu.
(10) E rendelet nem alkalmazandó azon alkalmazók kötelezettségeire, akik az MI-rendszereket pusztán személyes, nem szakmai tevékenység során használó természetes személyek.
10. Šī regula neattiecas uz tādu uzturētāju pienākumiem, kuri ir fiziskas personas, kas MI sistēmas izmanto tikai personiskas neprofesionālas darbības veikšanai.
(11) E rendelet nem zárja ki az Uniót vagy a tagállamokat abból, hogy olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek kedvezőbbek a munkavállalókra nézve az MI-rendszerek munkáltatók általi használatával kapcsolatos jogaik védelme tekintetében, vagy abból, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb kollektív szerződések alkalmazását ösztönözzék vagy tegyék lehetővé.
11. Šī regula neliedz Savienībai vai dalībvalstīm saglabāt vai ieviest tiesību aktus, noteikumus vai administratīvas normas, kas ir labvēlīgākas pret darba ņēmējiem viņu tiesību aizsardzības ziņā attiecībā uz situācijām, kad darba devējs izmanto MI sistēmas, vai veicināt vai atļaut darba ņēmējiem izdevīgāku koplīgumu piemērošanu.
(12) E rendelet nem alkalmazandó a szabad és nyílt forráskódú licencek alapján kibocsátott MI-rendszerekre, kivéve, ha azokat nagy kockázatú MI-rendszerként, vagy az 5. vagy 50. cikk hatálya alá tartozó MI-rendszerként hozzák forgalomba vagy helyezik üzembe.
12. Šī regula neattiecas uz MI sistēmām, kas laistas apgrozībā ar bezmaksas un atklātā pirmkoda licencēm, ja vien tās netiek laistas tirgū vai nodotas ekspluatācijā kā augsta riska MI sistēmas vai kā MI sistēma, uz kuru attiecas 5. vai 50. pants.
(1) Tilosak a következő MI-gyakorlatok:
1. Ir aizliegta šāda MI prakse:
a)
olyan MI-rendszerek forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata, amelyek szubliminális technikákat alkalmaznak az adott személy tudatán kívül, vagy célzottan manipulatív vagy megtévesztő technikákat alkalmaznak azzal a céllal vagy olyan hatás érdekében, hogy lényegesen torzítsák egy személy vagy személyek egy csoportjának magatartását azáltal, hogy jelentősen gyengítik a megalapozott döntéshozatalra való képességüket, azt eredményezve, hogy olyan döntést hozzanak, amelyet egyébként nem hoztak volna meg, és oly módon, amely az említett személynek, egy másik személynek vagy személyek egy csoportjának jelentős károsodást okoz vagy ésszerű valószínűséggel okozhat;
a)
tādas MI sistēmas laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā vai lietošana, kas izmanto cilvēka neapzinātus subliminālus paņēmienus vai tīši manipulatīvus vai maldinošus paņēmienus, kuru mērķis ir būtiski iespaidot personas vai personu grupas uzvedību vai kuriem ir tādas sekas, kas ievērojami pasliktina viņu spēju pieņemt informētu lēmumu, tādējādi liekot tām pieņemt lēmumu, ko tās citādi nebūtu pieņēmušas, tādā veidā, kas šai personai, citai personai vai personu grupai rada vai pamatoti ticami radīs būtisku kaitējumu;
b)
olyan MI-rendszerek forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata, amelyek egy természetes személynek vagy a személyek egy meghatározott csoportjának az életkor, fogyatékosság, illetve egyedi szociális vagy gazdasági helyzet miatt fennálló valamilyen sebezhetőségét kihasználják azzal a céllal vagy hatással, hogy lényegesen torzítsák az említett személy vagy az említett csoporthoz tartozó valamely személy magatartását oly módon, amely az említett személynek vagy egy másik személynek jelentős kárt okoz vagy észszerű valószínűséggel okozhat;
b)
tādas MI sistēmas laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā vai lietošana, kura izmanto kādu no kādas fiziskas personas vai konkrētas personu grupas neaizsargātības iezīmēm viņu vecuma, invaliditātes vai konkrētas sociālās vai ekonomiskās situācijas dēļ un kuras mērķis vai sekas ir minētās personas vai minētajai grupai piederīgas personas uzvedības būtiska iespaidošana tādā veidā, kas attiecīgajai personai vai citai personai rada vai ir saprātīgi iespējams, ka radīs būtisku kaitējumu;
c)
MI-rendszerek forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata természetes személyek vagy személyek csoportjai értékelésének vagy osztályozásának céljából egy bizonyos időszakon keresztül, közösségi magatartásuk, illetve ismert, kikövetkeztetett vagy előre jelzett személyes tulajdonságaik vagy személyiségjegyeik alapján, oly módon, hogy a társadalmi pontszám a következő helyzetek egyikéhez vagy mindkettőhöz vezet:
c)
MI sistēmu laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā vai lietošana nolūkā izvērtēt vai klasificēt fiziskas personas vai personu grupas noteiktā laikposmā, pamatojoties uz viņu sociālo uzvedību vai zināmām, izsecinātām vai prognozētām personas vai personības īpašībām, ja sociālais novērtējums ved pie viena vai abiem šādiem iznākumiem:
i.
bizonyos természetes személyekkel vagy személyek csoportjaival szembeni hátrányos vagy kedvezőtlen bánásmód olyan szociális kontextusokban, amelyek nem függenek össze azokkal a kontextusokkal, amelyek között az adatokat eredetileg létrehozták vagy gyűjtötték;
i)
kaitējoša vai nelabvēlīga attieksme pret dažām fiziskām personām vai personu grupām sociālos kontekstos, kas nav saistīti ar kontekstiem, kuros dati tika sākotnēji ģenerēti vai savākti;
ii.
bizonyos természetes személyekkel vagy személyek csoportjával szembeni olyan hátrányos vagy kedvezőtlen bánásmód, amely indokolatlan vagy aránytalan közösségi magatartásukhoz vagy annak súlyosságához képest;
ii)
kaitējoša vai nelabvēlīga attieksme pret dažām fiziskām personām vai personu grupām, kas nav pamatota vai nav samērīga ar viņu sociālo uzvedību vai tās smagumu;
d)
olyan MI-rendszer forgalomba hozatala, e konkrét célra történő üzembe helyezése vagy használata, amely természetes személyek kockázatértékelését végzi annak érdekében, hogy – kizárólag a természetes személyekre vonatkozó profilalkotás vagy személyiségjegyeik és tulajdonságaik értékelése alapján – felmérje vagy előre jelezze annak kockázatát, hogy egy adott természetes személy bűncselekményt követ el; ez a tilalom nem alkalmazandó azon MI-rendszerekre, amelyek a személyek bűncselekményben való részvételének emberi értékelését támogatják, amely értékelés alapjául már rendelkezésre állnak a bűnözői tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, objektív és ellenőrizhető tények;
d)
MI sistēmas laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā šim konkrētajam mērķim vai lietošana fizisku personu radītā riska novērtējuma veikšanai, lai novērtētu vai prognozētu risku, ka fiziska persona varētu izdarīt noziedzīgu nodarījumu, kura balstās vienīgi uz fiziskas personas profilēšanu vai uz tās personisko īpašību un rakstura iezīmju novērtēšanu; šo aizliegumu nepiemēro MI sistēmām, kuras izmanto, lai atbalstītu cilvēka veiktu novērtējumu par personas iesaistīšanos noziedzīgā darbībā, kurš jau ir balstīts uz objektīviem un pārbaudāmiem faktiem, kas ir tieši saistīti ar noziedzīgu darbību;
e)
olyan MI-rendszerek forgalomba hozatala, e konkrét célra történő üzembe helyezése vagy használata, amelyek az arcképek internetről vagy zártláncú televízió-felvételekből való, nem célzott lekérdezésével arcfelismerő adatbázisokat hoznak létre vagy ilyeneket bővítenek;
e)
tādu MI sistēmu laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā šim konkrētajam mērķim vai lietošana, kuras izveido vai paplašina sejas atpazīšanas datubāzes, nemērķorientēti rasmojot sejas attēlus no interneta vai videonovērošanas sistēmu video;
f)
a természetes személyek érzelmeiből következtetést levonó MI-rendszerek forgalomba hozatala, e konkrét célra történő üzembe helyezése, illetve használata a munkahelyek és az oktatási intézmények területén, kivéve amennyiben az MI-rendszer használata, üzembe helyezése vagy forgalomba hozatala orvosi vagy biztonsági okokból történik;
f)
MI sistēmu laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā šim konkrētajam mērķim vai lietošana fiziskas personas emociju izsecināšanai darbavietā vai izglītības iestādēs, izņemot tad, ja MI sistēmas izmantošanu paredzēts ieviest vai laist tirgū medicīnisku vai drošības iemeslu dēļ;
g)
olyan biometrikus kategorizálási rendszerek forgalomba hozatala, e konkrét célra történő üzembe helyezése, illetve használata, amelyek természetes személyeket biometrikus adataik alapján egyénileg kategorizálnak, hogy ezáltal levezessék vagy kikövetkeztessék faji hovatartozásukat, politikai véleményüket, szakszervezeti tagságukat, vallási vagy világnézeti meggyőződésüket, szexuális életüket vagy szexuális irányultságukat; ez a tilalom nem terjed ki a jogszerűen megszerzett biometrikus adatkészletek – például képek – biometrikus adatok szerint történő jogszerű címkézésére vagy szűrésére, illetve a biometrikus adatoknak a bűnüldözés területén való kategorizálására;
g)
tādu biometriskās kategorizācijas sistēmu laišana tirgū vai nodošana ekspluatācijā, vai lietošana, kuras individuāli kategorizē fiziskas personas, pamatojoties uz viņu biometriskajiem datiem, lai atvedinātu vai izsecinātu viņu rasi, politiskos uzskatus, dalību arodbiedrībās, reliģiskos vai filozofiskos uzskatus, dzimumdzīvi vai seksuālo orientāciju; šis aizliegums neattiecas uz likumīgi iegūtu biometrisko datu kopu, piemēram, attēlu, marķēšanu vai filtrēšanu, pamatojoties uz biometriskajiem datiem, vai biometrisko datu kategorizēšanu tiesībaizsardzības jomā;
h)
„valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek használata a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból, kivéve, ha és amennyiben az ilyen használat a következő célok egyikéhez feltétlenül szükséges:
h)
reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu izmantošana publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos, izņemot tad, ja – un tiktāl, cik – tāda izmantošana ir absolūti nepieciešama kādam no šiem mērķiem:
i.
emberrablás, emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás konkrét áldozatainak célzott felkutatása, valamint az eltűnt személyek utáni kutatás;
i)
konkrētu nolaupīšanas, cilvēku tirdzniecības vai cilvēku seksuālas izmantošanas upuru mērķtiecīga meklēšana, kā arī bezvēsts pazudušu personu meklēšana;
ii.
természetes személyek életét vagy fizikai biztonságát fenyegető konkrét, jelentős és közvetlen veszély, illetve terrortámadás tényleges és valós vagy tényleges és előre látható veszélyének megelőzése;
ii)
konkrēta, būtiska un nenovēršama apdraudējuma fizisku personu dzīvībai vai fiziskai drošībai vai reālu un pašreizēju vai reālu un paredzamu teroristu uzbrukuma draudu novēršana;
iii.
bűncselekmények gyanúsítottjainak lokalizálása vagy azonosítása nyomozás vagy büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából olyan, a II. mellékletben említett bűncselekmény miatt, amelynek esetében az érintett tagállamban a büntetési tétel felső határa legalább négyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.
iii)
par noziedzīga nodarījuma izdarīšanu aizdomās turētas personas atrašanās vietas noteikšana vai personas identificēšana nolūkā veikt kriminālizmeklēšanu vai kriminālvajāšanu vai kriminālsoda izpildi par II pielikumā minētajiem nodarījumiem, par kuriem attiecīgajā dalībvalstī var piemērot brīvības atņemšanas sodu vai ar brīvības atņemšanu saistītu drošības līdzekli, kura maksimālais ilgums ir vismaz četri gadi.
Az első albekezdés h) pontja nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkét a biometrikus adatoknak a bűnüldözéstől eltérő célokból történő kezelése tekintetében.
Pirmās daļas h) punkts neskar Regulas (ES) 2016/679 9. pantu attiecībā uz biometrisko datu apstrādi nolūkos, kas nav tiesībaizsardzība.
(2) A „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözés céljából, az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett célok bármelyike tekintetében történő használata az említett pontban meghatározott célokból, csak a konkrét célszemély személyazonosságának megerősítése érdekében indítható el, és annak során figyelembe kell venni a következő elemeket:
2. Reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu lietošanu publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos ar kādu no 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunktā minētajiem mērķiem ievieš minētajā punktā noteiktajos nolūkos, lai apstiprinātu konkrētas personas identitāti, un tajā ņem vērā šādus elementus:
a)
a lehetséges használatot eredményező helyzet jellege, különösen azon kár súlyossága, valószínűsége és mértéke, amely a rendszer használatának elmaradásakor keletkezne;
a)
tās situācijas raksturs, kuras dēļ var notikt tāda lietošana, jo īpaši tā kaitējuma smagums, iespējamība un apmērs, kas tiktu radīts, ja sistēma netiktu lietota;
b)
a rendszer használatának valamennyi érintett személy jogaira és szabadságaira gyakorolt következményei, különösen e következmények súlyossága, valószínűsége és mértéke.
b)
sistēmas lietošanas sekas attiecībā uz visu attiecīgo personu tiesībām un brīvībām, jo īpaši minēto seku smagums, iespējamība un apmērs.
Emellett a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözés céljából, az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett célok bármelyike tekintetében történő használatának meg kell felelnie – az annak használatát engedélyező nemzeti joggal összhangban – a használattal kapcsolatos szükséges és arányos biztosítékoknak és feltételeknek, különösen az időbeli, földrajzi és személyi korlátozások tekintetében. A valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken történő használata csak akkor engedélyezhető, ha a bűnüldöző hatóság – a 27. cikk rendelkezéseinek megfelelően – elvégezte az alapvetőjogi hatásvizsgálatot, és – a 49. cikkel összhangban – nyilvántartásba vette a rendszert az uniós adatbázisban. Kellően indokolt sürgős esetekben azonban az ilyen rendszerek használata az uniós adatbázisban történő regisztráció nélkül is elindítható, feltéve, hogy az ilyen regisztrációra indokolatlan késedelem nélkül sor kerül.
Turklāt reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu lietošana publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos šā panta 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunktā minētajiem mērķiem atbilst nepieciešamiem un samērīgiem aizsardzības pasākumiem un nosacījumiem attiecībā uz lietošanu saskaņā ar valsts tiesību aktiem, kuri atļauj to lietošanu, jo īpaši laika, ģeogrāfisku un personisku ierobežojumu ziņā. Reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu lietošanu publiski piekļūstamās vietās atļauj vienīgi tad, ja tiesībaizsardzības iestāde ir pabeigusi 27. pantā paredzēto novērtējumu par ietekmi uz pamattiesībām un ir reģistrējusi sistēmu ES datubāzē saskaņā ar 49. pantu. Tomēr pienācīgi pamatotos steidzamos gadījumos šādu sistēmu lietošanu var sākt bez reģistrācijas ES datubāzē ar noteikumu, ka šāda reģistrācija tiek pabeigta bez liekas kavēšanās.
(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontja és a (2) bekezdés alkalmazása céljából a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszer nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözési célokra történő minden használata a használat helye szerinti tagállam igazságügyi hatósága vagy független közigazgatási hatósága – amelynek határozata kötelező erejű – által kiadott előzetes engedélyhez kötött, amelyet indokolt megkeresésre, a (5) bekezdésben említett nemzeti jogszabályok részletes szabályaival összhangban bocsátanak ki. Kellően indokolt sürgős esetben azonban a rendszer használata engedély nélkül is megkezdhető, feltéve, hogy az ilyen engedély megkérésére indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 24 órán belül sor kerül. Ha az ilyen engedélyt elutasítják, a használatot azonnali hatállyal le kell állítani, valamint az említett használat valamennyi eredményét és kimenetét azonnal meg kell semmisíteni, és törölni kell.
3. Šā panta 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunkta un 2. punkta nolūkos katrai reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas lietošanai tiesībaizsardzības nolūkos publiski piekļūstamās vietās ir nepieciešama iepriekšēja atļauja, ko izsniegusi tiesu iestāde vai neatkarīga administratīva iestāde, kuras lēmums ir saistošs, tajā dalībvalstī, kurā šo sistēmu paredzēts lietot, un kas izsniegta pēc pamatota pieprasījuma un saskaņā ar sīki izstrādātiem valsts tiesību aktu noteikumiem, kas minēti 5. punktā. Tomēr pienācīgi pamatotā steidzamā gadījumā šādas sistēmas lietošanu var sākt bez atļaujas ar noteikumu, ka šādu atļauju pieprasa bez liekas kavēšanās ne vēlāk kā 24 stundu laikā. Ja šāda atļauja netiek piešķirta, lietošanu nekavējoties pārtrauc un visus datus, kā arī tādas lietošanas rezultātus un iznākumus nekavējoties atmet un dzēš.
Az illetékes igazságügyi hatóság vagy olyan független közigazgatási hatóság, amelynek határozata kötelező erejű, csak akkor adhatja meg az engedélyt, ha az elé terjesztett objektív bizonyítékok vagy egyértelmű jelzések alapján meggyőződött arról, hogy az érintett „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszer használata az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában meghatározott, a megkeresésben azonosított célok valamelyikének eléréséhez szükséges és azzal arányos, továbbá különösen, hogy az időtartam, valamint a földrajzi és személyi hatály tekintetében a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik. A megkeresésről való döntés során az említett hatóságnak figyelembe kell vennie a (2) bekezdésben említett tényezőket. Kizárólag a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszer kimenete alapján nem hozható olyan döntés, amely egy személyre nézve kedvezőtlen joghatással jár.
Kompetentā tiesu iestāde vai neatkarīga administratīvā iestāde, kuras lēmums ir saistošs, piešķir atļauju tikai tad, ja, pamatojoties uz tai iesniegtiem objektīviem pierādījumiem vai skaidrām norādēm, tā atzīst, ka attiecīgās reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas lietošana ir nepieciešama un samērīga, lai sasniegtu vienu no 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunktā noteiktajiem mērķiem, kas norādīts pieprasījumā, un jo īpaši tā notiek tikai tiktāl, cik tas absolūti nepieciešams laikposma, kā arī ģeogrāfiskā un personiskā tvēruma ziņā. Lemjot par pieprasījumu, minētā iestāde ņem vērā 2. punktā minētos elementus. Nevienu lēmumu, kas personai rada nelabvēlīgas tiesiskas sekas, nevar pieņemt, balstoties vienīgi uz reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu sniegto iznākumu.
(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül, a „valós idejű” biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözési célból történő használatáról minden esetben – az (5) bekezdésben említett nemzeti szabályokkal összhangban – értesíteni kell az érintett piacfelügyeleti hatóságot és a nemzeti adatvédelmi hatóságot. Az értesítésnek tartalmaznia kell legalább a (6) bekezdésben meghatározott információkat, és nem tartalmazhat érzékeny operatív adatokat.
4. Neskarot 3. punktu, par katru reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas lietošanu publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos paziņo attiecīgajai tirgus uzraudzības iestādei un valsts datu aizsardzības iestādei saskaņā ar 5. punktā minētajiem valsts tiesību aktu noteikumiem. Paziņojumā iekļauj vismaz 6. punktā norādīto informāciju, un tajā neiekļauj sensitīvus operatīvos datus.
(5) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben felsorolt korlátokon belül és feltételek mellett lehetővé teszik a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözési célokból történő használatának teljes vagy részleges engedélyezését. Az érintett tagállamok a nemzeti jogukban meghatározzák a (3) bekezdésben említett engedélyek kérelmezésére, kiadására és felhasználására, valamint az azokkal kapcsolatos felügyeletre és jelentéstételre vonatkozó szükséges részletes szabályokat. Ezekben a szabályokban azt is meg kell határozni, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában felsorolt célok közül melyek tekintetében, valamint az említett bekezdés h) pontjának iii. alpontjában említett bűncselekmények közül melyek tekintetében engedélyezhető az illetékes hatóságok számára az említett rendszerek bűnüldözési célú használata. A tagállamok az említett szabályokról legkésőbb azok elfogadása után 30 nappal értesítik a Bizottságot. A tagállamok az uniós joggal összhangban szigorúbb jogszabályokat is bevezethetnek a távoli biometrikus azonosító rendszerek használatára vonatkozóan.
5. Dalībvalsts var nolemt paredzēt iespēju pilnīgi vai daļēji atļaut reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu izmantošanu publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos, ievērojot ierobežojumus un nosacījumus, kas uzskaitīti 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunktā un 2. un 3. punktā. Attiecīgās dalībvalstis savos tiesību aktos nosaka vajadzīgos sīki izstrādātos noteikumus par 3. punktā minēto atļauju pieprasīšanu, izsniegšanu un izmantošanu, kā arī ar tām saistīto attiecīgo uzraudzību un ziņošanu. Minētajos noteikumos arī norāda, attiecībā uz kuriem no 1. punkta pirmās daļas h) apakšpunktā uzskaitītajiem mērķiem – tostarp kuru minētā punkta h) apakšpunkta iii) punktā norādīto noziedzīgo nodarījumu gadījumā – kompetentajām iestādēm var atļaut minētās sistēmas lietot tiesībaizsardzības nolūkos. Dalībvalstis minētos noteikumus paziņo Komisijai ne vēlāk kā 30 dienas pēc to pieņemšanas. Dalībvalstis saskaņā ar Savienības tiesību aktiem var ieviest ierobežojošākus tiesību aktus par biometriskās tālidentifikācijas sistēmu lietošanu.
(6) Azon tagállami nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és nemzeti adatvédelmi hatóságok, amelyek a (4) bekezdésnek megfelelően értesítést kaptak a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, bűnüldözési célból történő használatáról, éves jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak az ilyen használatról. E célból a Bizottság sablont bocsát a tagállamok és a nemzeti piacfelügyeleti és adatvédelmi hatóságok rendelkezésére, amely tartalmazza az azon határozatok számára, valamint azok eredményére vonatkozó információkat, amelyeket – a (3) bekezdés szerinti, engedély iránti megkeresésre – az illetékes igazságügyi hatóságok vagy olyan független közigazgatási hatóság hozott, amelynek határozata kötelező erejű.
6. Dalībvalstu valsts tirgus uzraudzības iestādes un valsts datu aizsardzības iestādes, kurām ir paziņots par reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas lietošanu publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos, ievērojot 4. punktu, iesniedz Komisijai gada ziņojumus par šādu lietošanu. Minētajā nolūkā Komisija nodrošina dalībvalstīm un valsts tirgus uzraudzības un datu aizsardzības iestādēm veidni, kurā ietver informāciju par to lēmumu skaitu, kurus attiecībā uz atļaujas pieprasījumiem saskaņā ar 3. punktu pieņēmušas kompetentās tiesu iestādes vai neatkarīga administratīvā iestāde, kuras lēmumi ir saistoši, un par to rezultātiem.
(7) A Bizottság a (6) bekezdésben említett éves jelentések nyomán a tagállamokban összesített adatok alapján éves jelentéseket tesz közzé a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken történő, bűnüldözési célú használatáról. Az említett éves jelentések nem tartalmazhatják a kapcsolódó bűnüldözési tevékenységek érzékeny operatív adatait.
7. Komisija publicē gada ziņojumus par reāllaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas lietošanu publiski piekļūstamās vietās tiesībaizsardzības nolūkos, pamatojoties uz dalībvalstīs agregētiem datiem, kas balstīti uz 6. punktā minētajiem gada ziņojumiem. Minētie gada ziņojumi neietver sensitīvus operatīvos datus par saistītajām tiesībaizsardzības darbībām.
(8) Ez a cikk nem érinti az abban az esetben alkalmazandó tilalmakat, ha valamely MI-gyakorlat más uniós jogot sért.
8. Šis pants neietekmē aizliegumus, ko piemēro, ja MI prakse pārkāpj citus Savienības tiesību aktus.
Kockázatkezelési rendszer
Riska pārvaldības sistēma
(1) A nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében kockázatkezelési rendszert kell létrehozni, bevezetni, dokumentálni és fenntartani.
1. Saistībā ar augsta riska MI sistēmām izveido, ievieš, dokumentē un uztur riska pārvaldības sistēmu.
(2) A kockázatkezelési rendszer alatt olyan megszakítás nélkül végzett iteratív folyamatot kell érteni, amelyet a nagy kockázatú MI-rendszer egész életciklusára terveztek és működtetnek, és amely rendszeres és szisztematikus felülvizsgálatot és aktualizálást igényel. A folyamatnak a következő lépéseket kell tartalmaznia:
2. Riska pārvaldības sistēmu saprot kā nepārtrauktu iteratīvu procesu, ko plāno un kas norit visā augsta riska MI sistēmas darbmūžā, un tam nepieciešama regulāra sistemātiska pārskatīšana un atjaunināšana. Tajā ietilpst šādi posmi:
a)
azon ismert, valamint észszerűen előre látható kockázatok azonosítása és elemzése, amelyeket a nagy kockázatú MI-rendszer rendeltetésszerű használata esetén az egészségre, a biztonságra és az alapvető jogokra jelenthet;
a)
to zināmo un saprātīgi paredzamo risku apzināšana un analīze, ko augsta riska MI sistēma var radīt veselībai, drošībai vai pamattiesībām, ja augsta riska MI sistēmu lieto saskaņā ar tai paredzēto nolūku;
b)
a nagy kockázatú MI-rendszer rendeltetésszerű használata, valamint észszerűen előre látható rendellenes használata esetén felmerülő kockázatok becslése és értékelése;
b)
to risku aplēšana un izvērtēšana, kas var rasties, ja augsta riska MI sistēmu lieto atbilstoši paredzētajam nolūkam, un saprātīgi paredzamas nepareizas lietošanas apstākļos;
c)
egyéb esetlegesen felmerülő kockázatok értékelése a 72. cikkben említett forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési rendszerből gyűjtött adatok elemzése alapján;
c)
citu iespējamo risku izvērtēšana, pamatojoties uz to datu analīzi, kas savākti no 72. pantā minētās pēctirgus pārraudzības sistēmas;
d)
az a) pont alapján azonosított kockázatok kezelésére irányuló megfelelő és célzott kockázatkezelési intézkedések elfogadása.
d)
saskaņā ar šā punkta a) apakšpunktu apzinātu risku novēršanai paredzētu piemērotu un mērķorientētu riska pārvaldības pasākumu pieņemšana.
(3) Az e cikkben említett kockázatok alatt csak azok értendők, amelyek a nagy kockázatú MI-rendszer fejlesztése vagy tervezése, vagy a megfelelő műszaki információk biztosítása révén észszerűen enyhíthetők vagy kiküszöbölhetők.
3. Šajā pantā minētie riski attiecas tikai uz tiem riskiem, kurus var saprātīgi mazināt vai novērst, izstrādājot vai projektējot augsta riska MI sistēmu vai sniedzot atbilstīgu tehnisko informāciju.
(4) A (2) bekezdés d) pontjában említett kockázatkezelési intézkedések tekintetében kellően figyelembe kell venni az e szakaszban meghatározott követelmények együttes alkalmazásából eredő hatásokat és lehetséges kölcsönhatást a kockázatok hatékonyabb minimalizálása érdekében, egyúttal megfelelő egyensúlyt elérve az említett követelmények teljesítését célzó intézkedések végrehajtása során.
4. Riska pārvaldības pasākumos, kas minēti 2. punkta d) apakšpunktā, pienācīgi ņem vērā sekas un iespējamo mijiedarbību, ko rada šajā iedaļā noteikto prasību kombinēta piemērošana, lai efektīvāk samazinātu riskus, vienlaikus panākot pienācīgu līdzsvaru minēto prasību izpildei paredzēto pasākumu īstenošanā.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában említett kockázatkezelési intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy az egyes veszélyekhez kapcsolódó releváns fennmaradó kockázatot, valamint a nagy kockázatú MI-rendszerek teljes fennmaradó kockázatát elfogadhatónak ítéljék.
5. Riska pārvaldības pasākumi, kas minēti 2. punkta d) apakšpunktā, ir tādi, ka attiecīgie ar katru apdraudējumu saistītie atlikušie riski, kā arī augsta riska MI sistēmu kopējais atlikušais risks tiek uzskatīti par pieņemamiem.
A legmegfelelőbb kockázatkezelési intézkedések meghatározásakor a következőket kell biztosítani:
Nosakot vispiemērotākos riska pārvaldības pasākumus, nodrošina:
a)
a (2) bekezdés alapján azonosított és értékelt kockázatok megszüntetése vagy csökkentése – amennyiben műszakilag megvalósítható – a nagy kockázatú MI-rendszer megfelelő tervezése és fejlesztése révén;
a)
apzināto un izvērtēto risku likvidēšanu vai samazināšanu, ievērojot 2. punktu, ciktāl tas tehniski iespējams, ar augsta riska MI sistēmas atbilstīgu projektēšanu un izstrādi;
b)
adott esetben a nem megszüntethető kockázatok kezelésére szolgáló kockázatcsökkentő és ellenőrző intézkedések végrehajtása;
b)
attiecīgā gadījumā atbilstīgu riska mazināšanas un kontroles pasākumu īstenošanu, ar ko pievēršas riskiem, kurus nevar likvidēt;
c)
a 13. cikk alapján előírt tájékoztatás, valamint adott esetben képzés nyújtása az alkalmazók számára.
c)
informācijas sniegšanu, kas prasīta, ievērojot 13. pantu, un attiecīgā gadījumā uzturētāju apmācību.
A nagy kockázatú MI-rendszer használatával kapcsolatos kockázatok megszüntetése vagy csökkentése céljából kellő figyelmet kell fordítani az alkalmazó által elvárt műszaki ismeretekre, tapasztalatokra, oktatásra és képzésre, valamint azon körülményekre, amelyek között a rendszert feltételezhetően használni kívánják.
Lai likvidētu vai samazinātu riskus, kas saistīti ar augsta riska MI sistēmas lietošanu, pienācīgi ņem vērā tehniskās zināšanas, pieredzi, izglītību, apmācību, kas tiek gaidīta attiecībā uz uzturētāju, un paredzamo kontekstu, kurā sistēmu paredzēts izmantot.
(6) A nagy kockázatú MI-rendszereket tesztelni kell a legmegfelelőbb és célzott kockázatkezelési intézkedések azonosítása céljából. A tesztelés biztosítja, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek következetesen működjenek a rendeltetésüknek megfelelően, és megfeleljenek az e szakaszban meghatározott követelményeknek.
6. Augsta riska MI sistēmas testē, lai noteiktu vispiemērotākos un mērķtiecīgākos riska pārvaldības pasākumus. Testēšana nodrošina, ka augsta riska MI sistēmas darbojas konsekventi paredzētajam nolūkam un ka tās atbilst šajā iedaļā noteiktajām prasībām.
(7) A tesztelési eljárások a 60. cikkel összhangban valós körülmények közötti tesztelést is magukban foglalhatnak.
7. Testēšanas procedūras var ietvert testēšanu reālos apstākļos saskaņā ar 60. pantu.
(8) A nagy kockázatú MI-rendszerek tesztelését adott esetben a fejlesztési folyamat során bármikor, de mindenképpen a forgalomba hozatalt vagy az üzembe helyezést megelőzően kell elvégezni. A tesztelést a nagy kockázatú MI-rendszer rendeltetése szempontjából megfelelő, előzetesen meghatározott mérőszámok és valószínűségi küszöbértékek alapján kell elvégezni.
8. Augsta riska MI sistēmu testēšanu pēc vajadzības veic jebkurā brīdī visā izstrādes procesā un jebkurā gadījumā pirms laišanas tirgū vai nodošanas ekspluatācijā. Testēšanu veic, izmantojot iepriekš noteiktus rādītājus un varbūtības sliekšņus, kas atbilst augsta riska MI sistēmai paredzētajam nolūkam.
(9) Az (1)–(7) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési rendszer végrehajtása során a szolgáltatóknak megfontolás tárgyává kell tenniük azt, hogy a nagy kockázatú MI-rendszer – a rendeltetése szempontjából – valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol-e a 18 év alatti személyekre és adott esetben más kiszolgáltatott csoportokra.
9. Īstenojot 1.–7. punktā paredzēto riska pārvaldības sistēmu, nodrošinātāji apsver, vai, ņemot vērā tai paredzēto nolūku, pastāv iespēja, ka augsta riska MI sistēmai būs negatīva ietekme uz personām, kas jaunākas par 18 gadiem, un attiecīgā gadījumā citām neaizsargātām grupām.
(10) A nagy kockázatú MI-rendszerek azon szolgáltatói esetében, amelyek az uniós jog egyéb vonatkozó rendelkezéseinek értelmében belső kockázatkezelési folyamatokra vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak, az (1)–(9) bekezdésben leírt szempontok az említett jog alapján létrehozott kockázatkezelési eljárások részét képezhetik vagy azokhoz társulhatnak.
10. Attiecībā uz augsta riska MI sistēmu nodrošinātājiem, uz kuriem saskaņā ar citiem attiecīgiem Savienības tiesību aktu noteikumiem attiecas prasības par iekšējiem riska pārvaldības procesiem, 1.–9. punktā paredzētie aspekti var būt daļa no vai apvienoti ar riska pārvaldības procedūrām, kas izveidotas, ievērojot minētos tiesību aktus.
A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak kötelezettségei
Augsta riska MI sistēmu uzturētāju pienākumi
(1) A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy ezeket a rendszereket a (3) és (6) bekezdés szerint, a rendszerekhez mellékelt használati utasításoknak megfelelően használják.
1. Augsta riska MI sistēmu uzturētāji veic pienācīgus tehniskos un organizatoriskos pasākumus, lai nodrošinātu, ka viņi šādas sistēmas lieto saskaņā ar sistēmām pievienoto lietošanas instrukciju, ievērojot 3. un 6. punktu.
(2) Az alkalmazóknak az emberi felügyeletet olyan természetes személyekre kell bízniuk, akik rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, képzéssel és hatáskörrel, valamint a szükséges támogatással.
2. Uzturētāji uztic cilvēka virsvadību fiziskām personām, kurām ir vajadzīgā kompetence, apmācība un pilnvaras, kā arī nepieciešamais atbalsts.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem sértik az uniós vagy nemzeti jog szerinti egyéb alkalmazói kötelezettségeket, valamint az alkalmazó azon szabadságát, hogy a szolgáltató által megjelölt emberi felügyeleti intézkedések végrehajtása céljából megszervezze saját erőforrásait és tevékenységeit.
3. Šā panta 1. un 2. punktā noteiktie pienākumi neskar citus uzturētāju pienākumus, kas noteikti Savienības vai valsts tiesību aktos, un uzturētāja brīvību organizēt savus resursus un darbības, lai īstenotu nodrošinātāja norādītos cilvēka virsvadības pasākumus.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az alkalmazó ellenőrzést gyakorol a bemeneti adatok felett, ezen alkalmazónak biztosítania kell, hogy a bemeneti adatok relevánsak és kellően reprezentatívak legyenek a nagy kockázatú MI-rendszer rendeltetése szempontjából.
4. Neskarot 1. un 2. punktu, ciktāl uzturētājs īsteno kontroli pār ievaddatiem, minētais uzturētājs nodrošina, ka ievaddati ir attiecīgi un pietiekami reprezentatīvi, ņemot vērā augsta riska MI sistēmai paredzēto nolūku.
(5) Az alkalmazóknak a használati utasítások alapján nyomon kell követniük a nagy kockázatú MI-rendszer működését, és adott esetben a 72. cikknek megfelelően tájékoztatniuk kell a szolgáltatót. Amennyiben az alkalmazóknak okuk van úgy megítélni, hogy a nagy kockázatú MI-rendszer utasításoknak megfelelő használata azt eredményezheti, hogy az említett MI-rendszer a 79. cikk (1) bekezdésének értelmében vett kockázatot jelent, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a szolgáltatót vagy a forgalmazót, valamint a releváns piacfelügyeleti hatóságot, és fel kell függeszteniük az említett rendszer használatát. Amennyiben az alkalmazók súlyos váratlan eseményt azonosítottak, haladéktalanul tájékoztatniuk kell először a szolgáltatót, majd az importőrt vagy a forgalmazót és a releváns piacfelügyeleti hatóságokat is az említett eseményről. Ha az alkalmazó nem tudja elérni a szolgáltatót, a 73. cikket kell értelemszerűen alkalmazni. Ez a kötelezettség nem terjed ki az MI-rendszerek azon alkalmazóinak érzékeny operatív adataira, amelyek bűnüldöző hatóságok.
5. Uzturētāji pārrauga augsta riska MI sistēmas darbību, pamatojoties uz lietošanas instrukciju, un attiecīgā gadījumā informē nodrošinātājus saskaņā ar 72. pantu. Ja uzturētājiem ir pamats uzskatīt, ka augsta riska MI sistēmas lietošana saskaņā ar instrukciju var radīt risku 79. panta 1. punkta nozīmē, viņi bez liekas kavēšanās informē nodrošinātāju vai izplatītāju un attiecīgo tirgus uzraudzības iestādi un aptur minētās sistēmas lietošanu. Ja uzturētāji ir identificējuši nopietnu incidentu, viņi par minēto incidentu arī nekavējoties informē vispirms nodrošinātāju un pēc tam importētāju vai izplatītāju un attiecīgās tirgus uzraudzības iestādes. Ja uzturētājs nevar sazināties ar nodrošinātāju, mutatis mutandis piemēro 73. pantu. Šis pienākums neattiecas uz MI sistēmu uzturētāju, kas ir tiesībaizsardzības iestādes, sensitīviem operatīvajiem datiem.
Azon alkalmazók esetében, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog értelmében a belső irányításukra, szabályaikra vagy eljárásaikra vonatkozó követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, az első albekezdésben meghatározott nyomonkövetési kötelezettséget a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó releváns jog szerinti, a belső irányítási rendszerekre, eljárásokra és mechanizmusokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléssel teljesítettnek kell tekinteni.
Attiecībā uz uzturētājiem, kas ir finanšu iestādes, uz kurām attiecas Savienības finanšu pakalpojumu jomas tiesību aktos paredzētās prasības par to iekšējo pārvaldību, kārtību vai procesiem, pirmajā daļā noteikto pārraudzības pienākumu uzskata par izpildītu, ja ir izpildīti noteikumi par iekšējās pārvaldības kārtību, procesiem un mehānismiem, ievērojot attiecīgos tiesību aktus finanšu pakalpojumu jomā.
(6) A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak meg kell őrizniük az adott nagy kockázatú MI-rendszer által automatikusan generált naplókat, amennyiben az ilyen naplók az ellenőrzésük alatt állnak a nagy kockázatú MI-rendszer rendeltetésének megfelelő – legalább hat hónapos – időtartamig, kivéve, ha az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog másként rendelkezik.
6. Augsta riska MI sistēmu uzturētāji glabā minētās augsta riska MI sistēmas ģenerētās žurnāldatnes, ciktāl šādas žurnāldatnes ir viņu pārziņā, tādu laikposmu, kas atbilst augsta riska MI sistēmai paredzētajam nolūkam – vismaz sešus mēnešus, ja vien piemērojamajos Savienības vai valsts tiesību aktos, jo īpaši Savienības tiesību aktos par personas datu aizsardzību, nav noteikts citādi.
Azon alkalmazóknak, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog értelmében a belső irányításukra, szabályaikra vagy eljárásaikra vonatkozó követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, a naplót a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő uniós jog alapján vezetett dokumentáció részeként kell megőrizniük.
Uzturētāji, kas ir finanšu iestādes, uz kurām attiecas Savienības finanšu pakalpojumu jomas tiesību aktos paredzētās prasības par to iekšējo pārvaldību, kārtību vai procesiem, žurnāldatnes uztur kā daļu no dokumentācijas, kuru glabā, ievērojot attiecīgos Savienības tiesību aktus finanšu pakalpojumu jomā.
(7) A nagy kockázatú MI-rendszer munkahelyi üzembe helyezése vagy használata előtt azon alkalmazóknak, akik munkáltatók, tájékoztatniuk kell a munkavállalók képviselőit és az érintett munkavállalókat arról, hogy esetükben nagy kockázatú MI-rendszer használatára fog sor kerülni. Ezt a tájékoztatást adott esetben a munkavállalók és képviselőik tájékoztatására vonatkozó uniós és nemzeti jogban és gyakorlatban megállapított szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell megadni.
7. Pirms augsta riska MI sistēmas nodošanas ekspluatācijā vai lietošanas darbavietā uzturētāji, kas ir darba devēji, informē darba ņēmēju pārstāvjus un skartos darba ņēmējus par to, ka uz viņiem attieksies augsta riska MI sistēmas lietošana. Šo informāciju attiecīgā gadījumā sniedz saskaņā ar noteikumiem un procedūrām, kas paredzētas Savienības un valsts tiesību aktos un praksē attiecībā uz darba ņēmēju un viņu pārstāvju informēšanu.
(8) A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói, amennyiben azok hatóságok vagy uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, eleget tesznek a 49. cikkben említett nyilvántartási kötelezettségeknek. Amennyiben az ilyen alkalmazók megállapítják, hogy az általuk használni kívánt nagy kockázatú MI-rendszer nincs nyilvántartva a 71. cikkben említett uniós adatbázisban, nem használhatják az adott rendszert, és erről tájékoztatják a szolgáltatót vagy a forgalmazót.
8. Augsta riska MI sistēmu uzturētāji, kas ir publiskas iestādes, vai Savienības iestādes, struktūras, biroji vai aģentūras pilda 49. pantā minētos reģistrācijas pienākumus. Ja šādi uzturētāji konstatē, ka augsta riska MI sistēma, kuru viņi plāno lietot, nav reģistrēta 71. pantā minētajā ES datubāzē, viņi minēto sistēmu nelieto un informē nodrošinātāju vai izplatītāju.
(9) A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak az e rendelet 13. cikke szerint megadott információkat – adott esetben – arra kell használniuk, hogy eleget tegyenek az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikke vagy adott esetben az (EU) 2016/680 irányelv 27. cikke szerinti, adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettségüknek.
9. Attiecīgā gadījumā augsta riska MI sistēmu uzturētāji izmanto saskaņā ar šīs regulas 13. pantu sniegto informāciju, lai izpildītu pienākumu veikt novērtējumu par ietekmi uz datu aizsardzību, kā paredzēts Regulas (ES) 2016/679 35. pantā vai Direktīvas (ES) 2016/680 27. pantā.
(10) Az (EU) 2016/680 irányelv sérelme nélkül, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy a miatt elítélt személyek célzott felkutatására irányuló nyomozás keretében a nem valós idejű távoli biometrikus azonosításra szolgáló, nagy kockázatú MI-rendszert alkalmazó személynek előzetesen vagy indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 48 órán belül engedélyt kell kérnie az adott rendszer használatára valamely igazságügyi hatóságtól vagy közigazgatási hatóságtól, amelynek határozata kötelező erejű és bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi, kivéve, ha azt egy potenciális gyanúsítottnak a bűncselekményhez közvetlenül kapcsolódó objektív és ellenőrizhető tényeken alapuló kezdeti azonosítására használják. Minden felhasználásnak az adott bűncselekmény nyomozásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia.
10. Neskarot Direktīvu (ES) 2016/680, lai izmeklēšanas ietvaros veiktu personas, kas tiek turēta aizdomās vai ir notiesāta par noziedzīga nodarījuma izdarīšanu, mērķtiecīgu meklēšanu, vēlāklaika biometriskās identifikācijai paredzētas augsta riska MI sistēmas uzturētājs ex-ante vai bez liekas kavēšanās un ne vēlāk kā 48 stundu laikā lūdz tiesu iestādei vai administratīvai iestādei, kuras lēmums ir saistošs un uz ko attiecas tiesas pārbaude, atļauju lietot minēto sistēmu, izņemot gadījumus, kad tā tiek lietota potenciāla aizdomās turamā sākotnējai identifikācijai, pamatojoties uz objektīviem un pārbaudāmiem faktiem, kas ir tieši saistīti ar nodarījumu. Katra lietošana ir ierobežota un attiecas tikai uz to, kas ir absolūti nepieciešams konkrēta noziedzīga nodarījuma izmeklēšanai.
Ha az első albekezdés szerint kérelmezett engedélyt elutasítják, a kért engedélyhez kapcsolódó, nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer használatát azonnali hatállyal le kell állítani, és törölni kell az azon nagy kockázatú MI-rendszer használatához kapcsolódó személyes adatokat, amelyre az engedélyt kérték.
Ja atļauja, kas pieprasīta, ievērojot pirmo daļu, netiek piešķirta, ar minēto pieprasīto atļauju saistīto vēlāklaika biometriskās identifikācijas sistēmas lietošanu nekavējoties pārtrauc un personas datus, kas saistīti ar tādu augsta riska MI sistēmas lietošanu, par kuru tika lūgta atļauja, dzēš.
Az ilyen, nem valós idejű távoli biometrikus azonosításra szolgáló, nagy kockázatú MI-rendszert semmilyen esetben sem szabad nem célzott módon bűnüldözési célokra használni bűncselekményhez, büntetőeljáráshoz, bűncselekmény tényleges és valós vagy előre látható veszélyéhez vagy egy konkrét eltűnt személy felkutatásához való kapcsolódás nélkül. Biztosítani kell, hogy a bűnüldöző hatóságok ne hozhassanak kizárólag a nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer által adott eredmény alapján olyan döntést, amely egy személyre nézve kedvezőtlen joghatással jár.
Nekādā gadījumā šādu vēlāklaika biometriskās identifikācijai paredzētu augsta riska MI sistēmu nelieto tiesībaizsardzības nolūkos nemērķorientētā veidā, bez kādas saistības ar noziedzīgu nodarījumu, kriminālprocesu, reāliem un pašreizējiem vai reāliem un paredzamiem noziedzīga nodarījuma draudiem vai konkrētas pazudušas personas meklēšanu. Nodrošina, ka lēmumu, kas personai rada nelabvēlīgas tiesiskas sekas, tiesībaizsardzības iestādes nevar pieņemt, balstoties vienīgi uz šādu vēlāklaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu sniegto iznākumu.
Ez a bekezdés nem sérti az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkét és az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkét a biometrikus adatok feldolgozása tekintetében.
Šis punkts neskar Regulas (ES) 2016/679 9. pantu un Direktīvas (ES) 2016/680 10. pantu attiecībā uz biometrisko datu apstrādi.
Az ilyen, nagy kockázatú MI-rendszerek minden egyes használatát a vonatkozó rendőrségi nyilvántartásban – a célra vagy az alkalmazóra való tekintet nélkül – dokumentálni kell, és kérésre az érintett piacfelügyeleti hatóság és a nemzeti adatvédelmi hatóság rendelkezésére kell bocsátani, kivéve a bűnüldözéssel kapcsolatos érzékeny operatív adatok közzétételét. Ez az albekezdés nem sérti az (EU) 2016/680 irányelv által a felügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket.
Neatkarīgi no nolūka vai uzturētāja katru šādu augsta riska MI sistēmu lietošanu dokumentē attiecīgā policijas datnē un pēc pieprasījuma dara pieejamu attiecīgajai tirgus uzraudzības iestādei un valsts datu aizsardzības iestādei, izņemot ar tiesībaizsardzību saistītu sensitīvu operatīvo datu izpaušanu. Šī daļa neskar pilnvaras, kas ar Direktīvu (ES) 2016/680 piešķirtas uzraudzības iestādēm.
Az alkalmazóknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk az érintett piacfelügyeleti és nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek általuk történő használatáról, kivéve a bűnüldözéssel kapcsolatos érzékeny operatív adatok közzétételét. A jelentések összevonhatók úgy, hogy azok egynél többszöri alkalmazásra is kiterjedjenek.
Uzturētāji iesniedz attiecīgajai tirgus uzraudzības iestādei un valsts datu aizsardzības iestādei gada ziņojumus par gadījumiem, kad tie lietojuši vēlāklaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmas, izņemot ar tiesībaizsardzību saistītu sensitīvu operatīvo datu izpaušanu. Ziņojumus var agregēt, lai vienā operācijā aptvertu vairāk nekā vienu ieviešanu.
A tagállamok az uniós joggal összhangban szigorúbb jogszabályokat is bevezethetnek a nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek használatára vonatkozóan.
Dalībvalstis saskaņā ar Savienības tiesību aktiem var ieviest ierobežojošākus tiesību aktus par vēlāklaika biometriskās tālidentifikācijas sistēmu lietošanu.
(11) E rendelet 50. cikkének sérelme nélkül, a III. mellékletben említett, természetes személyekkel kapcsolatos döntéseket hozó vagy az ilyen döntések meghozatalában segítséget nyújtó, nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak tájékoztatniuk kell a természetes személyeket arról, hogy esetükben nagy kockázatú MI-rendszert használnak. A bűnüldözési célokra használt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében alkalmazni kell az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkét.
11. Neskarot šīs regulas 50. pantu, III pielikumā minēto augsta riska MI sistēmu uzturētāji, kas pieņem lēmumus vai palīdz pieņemt lēmumus saistībā ar fiziskām personām, informē fiziskas personas, ka uz tām attiecas augsta riska MI sistēmas lietošana. Augsta riska MI sistēmām, ko izmanto tiesībaizsardzības nolūkos, piemēro Direktīvas (ES) 2016/680 13. pantu.
(12) Az alkalmazóknak együtt kell működniük a releváns illetékes hatóságokkal a nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos minden olyan intézkedés tekintetében, amelyeket a hatóságok e rendelet végrehajtása érdekében hoznak.
12. Uzturētāji sadarbojas ar attiecīgajām kompetentajām iestādēm visās darbībās, ko minētās iestādes šīs regulas īstenošanas nolūkā veic saistībā ar augsta riska MI sistēmu.
A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények
Prasības attiecībā uz paziņotajām struktūrām
(1) A bejelentett szervezeteket a tagállamok nemzeti joga alapján kell létrehozni, és azoknak jogi személyiséggel kell rendelkezniük.
1. Paziņoto struktūru izveido saskaņā ar dalībvalsts valsts tiesību aktiem, un tā ir juridiska persona.
(2) A bejelentett szervezeteknek eleget kell tenniük azoknak a szervezeti, minőségirányítási, erőforrásokra vonatkozó és eljárási követelményeknek, amelyek a feladataik ellátásához szükségesek, valamint megfelelő kiberbiztonsági követelményeket kell teljesíteniük.
2. Paziņotās struktūras atbilst organizatoriskajām, kvalitātes vadības, resursu un procesa prasībām, kas nepieciešamas to uzdevumu veikšanai, kā arī atbilstīgām kiberdrošības prasībām.
(3) A bejelentett szervezetek szervezeti felépítésének, a szervezeten belül a felelősségi körök kijelölésének, a jelentési útvonalaknak és a bejelentett szervezetek működésének biztosítania kell a bejelentett szervezet által végzett megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzése és az e tevékenységek eredményei iránti bizalmat.
3. Paziņoto struktūru uzbūve, pienākumu sadalījums, pārskatu sniegšanas kārtība un darbība nodrošina uzticēšanos paziņoto struktūru sniegumam un veikto atbilstības novērtēšanas darbību rezultātiem.
(4) A bejelentett szervezeteknek függetlennek kell lenniük azon nagy kockázatú MI-rendszer szolgáltatójától, amellyel kapcsolatban megfelelőségértékelési tevékenységeket végeznek. A bejelentett szervezeteknek továbbá függetlennek kell lenniük az értékelés tárgyát képező nagy kockázatú MI-rendszerben gazdasági érdekeltséggel rendelkező bármely egyéb üzemeltetőtől, valamint a szolgáltató versenytársaitól is. Ez nem zárhatja ki az olyan értékelt nagy kockázatú MI-rendszerek használatát, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen nagy kockázatú MI-rendszerek személyes célra történő használatát.
4. Paziņotās struktūras ir neatkarīgas no augsta riska MI sistēmas nodrošinātāja, attiecībā uz kuru tās veic atbilstības novērtēšanas darbības. Paziņotās struktūras ir neatkarīgas arī no citiem operatoriem, kuriem ir ekonomiskā ieinteresētība novērtējamajās augsta riska MI sistēmās, kā arī no visiem nodrošinātāja konkurentiem. Tas neliedz lietot novērtētās augsta riska MI sistēmas, kas ir vajadzīgas atbilstības novērtēšanas struktūras darbībām, vai lietot šādas augsta riska MI sistēmas personīgām vajadzībām.
(5) Sem a megfelelőségértékelő szervezet, sem annak felső szintű vezetése, sem a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzete nem vehet részt közvetlenül a nagy kockázatú MI-rendszerek tervezésében, fejlesztésében, forgalmazásában vagy használatában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely ellentétes lehet a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségükkel vagy feddhetetlenségükkel. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.
5. Ne atbilstības novērtēšanas struktūra, tās augstākā līmeņa vadība, ne darbinieki, kas atbild par tai paredzēto atbilstības novērtēšanas uzdevumu veikšanu, nav tieši iesaistīti augsta riska MI sistēmu projektēšanā, izstrādē, tirdzniecībā vai lietošanā un nepārstāv minētajās darbībās iesaistītas personas. Viņi neiesaistās darbībās, kas varētu būt konfliktā ar viņu spriedumu neatkarību vai godprātību saistībā ar atbilstības novērtēšanas darbībām, attiecībā uz kurām viņi ir paziņotā struktūra. Tas jo īpaši attiecas uz konsultāciju pakalpojumiem.
(6) A bejelentett szervezetet úgy kell megszervezni és működtetni, hogy tevékenységeinek függetlensége, objektivitása és pártatlansága biztosított legyen. A bejelentett szervezeteknek olyan struktúrát és eljárásokat kell dokumentálniuk és alkalmazniuk, amelyek a szervezetük, a személyzetük és az értékelési tevékenységeik egészében biztosítják a pártatlanság megőrzését, valamint a pártatlanság elveinek az előmozdítását és alkalmazását.
6. Paziņotās struktūras ir organizētas un darbojas tā, lai nodrošinātu savu darbību neatkarību, objektivitāti un neitralitāti. Paziņotās struktūras dokumentē un ievieš struktūru un procedūras, kas vajadzīgas, lai garantētu objektivitāti un veicinātu un piemērotu objektivitātes principus attiecībā uz visu to organizāciju, personālu un novērtēšanas darbībām.
(7) A bejelentett szervezeteknek dokumentált eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy a személyzetük, a bizottságaik, a leányvállalataik, az alvállalkozóik és bármely velük kapcsolatban álló szervezet vagy külső szervezetek munkavállalói – a 78. cikknek megfelelően – tiszteletben tartsák azon információk bizalmasságát, amelyek a megfelelőségértékelési tevékenységek végzése során a birtokukba kerülnek, kivéve, ha azok közzétételét jogszabály írja elő. A bejelentett szervezetek személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az e rendeletben foglalt feladataik végrehajtása során jutott a birtokába, kivéve annak a tagállamnak a bejelentő hatóságaival szemben, ahol a bejelentett szervezetek tevékenységüket végzik.
7. Paziņotās struktūras ievieš dokumentētas procedūras, lai nodrošinātu, ka to personāls, komitejas, meitasuzņēmumi, apakšuzņēmēji un jebkura saistītā struktūra vai ārējo struktūru darbinieki saskaņā ar 78. pantu ievēro tās informācijas konfidencialitāti, kas nonāk viņu rīcībā, veicot atbilstības novērtēšanas darbības, izņemot gadījumus, kad tās izpaušana tiek prasīta tiesību aktos. Paziņoto struktūru personālam ir pienākums ievērot dienesta noslēpumu attiecībā uz visu informāciju, kas iegūta, veicot šajā regulā paredzētos uzdevumus, izņemot attiecībā uz tās dalībvalsts paziņojošajām iestādēm, kurā tiek veiktas viņu darbības.
(8) A bejelentett szervezeteknek a tevékenységek ellátásához olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek kellően figyelembe veszik a szolgáltató méretét, azon ágazatot, amelyben az működik, annak szerkezetét és az érintett MI-rendszer összetettségi fokát.
8. Paziņotajām struktūrām ir procedūras darbību veikšanai, kurās pienācīgi ņem vērā nodrošinātāja lielumu, nozari, kurā tas darbojas, struktūru un attiecīgās MI sistēmas sarežģītības pakāpi.
(9) A bejelentett szervezeteknek megfelelőségértékelési tevékenységeikre megfelelő felelősségbiztosítást kell kötniük, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jognak megfelelően az a tagállam vállalja, amelyben a bejelentett szervezet letelepedett, vagy ha az említett tagállam közvetlenül maga felelős a megfelelőségértékelésért.
9. Paziņotajām struktūrām ir pienācīgi apdrošināta civiltiesiskā atbildība attiecībā uz savām atbilstības novērtēšanas darbībām, ja vien dalībvalsts, kurā tās ir iedibinātas, neuzņemas atbildību saskaņā ar šīs valsts tiesību aktiem vai ja dalībvalsts pati tieši neatbild par atbilstības novērtēšanu.
(10) A bejelentett szervezeteknek képesnek kell lenniük az e rendelet szerinti valamennyi feladatukat a legmagasabb fokú szakmai feddhetetlenséggel és a konkrét területen megkövetelt alkalmassággal végezni, függetlenül attól, hogy az említett feladatokat a bejelentett szervezetek maguk végzik-e, vagy az ő nevükben és felelősségi körükben eljárva mások végzik-e.
10. Paziņotās struktūras spēj veikt visus uzdevumus, kas tām noteikti šajā regulā, ar visaugstāko profesionālo godaprātu un nepieciešamo kompetenci konkrētajā jomā, neatkarīgi no tā, vai šos uzdevumus veic paziņotās struktūras pašas vai cita persona to uzdevumā un atbildībā.
(11) A bejelentett szervezeteknek elegendő belső szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan értékelni tudják a külső felek által a nevükben elvégzett feladatokat. A bejelentett szervezetnek állandó jelleggel elegendő olyan adminisztratív, műszaki, jogi és tudományos munkatárssal kell rendelkeznie, akik tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznek a vonatkozó MI-rendszertípusokkal, adatokkal és adatszámítással, valamint a 2. szakaszban foglalt követelményekkel kapcsolatban.
11. Paziņotajām struktūrām ir pietiekamas iekšējās kompetences, lai tās varētu efektīvi izvērtēt uzdevumus, ko to vārdā veic ārējās personas. Paziņotajai struktūrai ir pastāvīgi pieejams pietiekams administratīvais, tehniskais, juridiskais un zinātniskais personāls, kam ir pieredze un zināšanas par attiecīgajiem MI sistēmu veidiem, datiem un datošanu, kā arī par 2. iedaļā noteiktajām prasībām.
(12) A bejelentett szervezeteknek részt kell venniük a 38. cikkben említett koordinációs tevékenységekben. Emellett közvetlenül részt kell venniük vagy képviseltetni kell magukat az európai szabványügyi szervezetekben, vagy gondoskodniuk kell arról, hogy tisztában legyenek a vonatkozó szabványokkal, és naprakész ismeretekkel rendelkezzenek ezekről.
12. Paziņotās struktūras piedalās 38. pantā minētajās koordinācijas darbībās. Tās arī tiešā veidā piedalās vai ir pārstāvētas Eiropas standartizācijas organizācijās, vai nodrošina, ka ir informētas un regulāri atjaunina zināšanas par attiecīgajiem standartiem.
(1) A III. melléklet 1. pontjában felsorolt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, amennyiben valamely nagy kockázatú MI-rendszer a 2. szakaszban meghatározott követelményeknek való megfelelése igazolása során a szolgáltató a 40. cikkben említett harmonizált szabványokat, vagy adott esetben a 41. cikkben említett közös előírásokat alkalmazta, a szolgáltatónak a következőkön alapuló megfelelőségértékelési eljárások egyikét kell választania:
1. Attiecībā uz augsta riska MI sistēmām, kas uzskaitītas III pielikuma 1. punktā, ja nodrošinātājs, apliecinot augsta riska MI sistēmas atbilstību 2. iedaļā noteiktajām prasībām, ir piemērojis 40. pantā minētos saskaņotos standartus vai, attiecīgā gadījumā, 41. pantā minētās kopīgās specifikācijas, nodrošinātājs izvēlas vienu no šīm atbilstības novērtēšanas procedūrām, kas balstītas uz:
a)
a VI. mellékletben említett belső ellenőrzés; vagy
a)
VI pielikumā minēto iekšējo kontroli; vai
b)
a minőségirányítási rendszer és a műszaki dokumentáció valamely bejelentett szervezet bevonásával történő értékelése, a VII. mellékletben említettek szerint.
b)
VII pielikumā minēto kvalitātes vadības sistēmas un tehniskās dokumentācijas novērtēšanu, iesaistot paziņoto struktūru.
Annak igazolása során, hogy valamely nagy kockázatú MI-rendszer megfelel a 2. szakaszban foglalt követelményeknek, a szolgáltatónak a VII. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást kell követnie a következő esetekben:
Apliecinot augsta riska MI sistēmas atbilstību 2. iedaļā noteiktajām prasībām, nodrošinātājs ievēro VII pielikumā noteikto atbilstības novērtēšanas procedūru, ja:
a)
a 40. cikkben említett harmonizált szabványok nem léteznek, és a 41. cikkben említett közös előírások nem állnak rendelkezésre;
a)
40. pantā minētie saskaņotie standarti nepastāv un 41. pantā minētās kopīgās specifikācijas nav pieejamas;
b)
a szolgáltató nem alkalmazta a harmonizált szabványt, vagy annak csak egy részét alkalmazta;
b)
nodrošinātājs saskaņoto standartu nav piemērojis vai ir piemērojis tikai tā daļu;
c)
az a) pontban említett közös előírások léteznek, de a szolgáltató nem alkalmazta őket;
c)
a) apakšpunktā minētās kopīgās specifikācijas pastāv, bet nodrošinātājs tās nav piemērojis;
d)
az a) pontban említett egy vagy több harmonizált szabványt korlátozással és csak a szabvány korlátozott részére tettek közzé.
d)
viens vai vairāki no a) apakšpunktā minētajiem saskaņotajiem standartiem ir publicēti ar ierobežojumu, un tikai attiecībā uz to standarta daļu, uz kuru attiecas ierobežojums.
A VII. mellékletben említett megfelelőségértékelési eljárás céljából a szolgáltató a bejelentett szervezetek bármelyikét választhatja. Azonban amennyiben a nagy kockázatú MI-rendszert bűnüldöző, bevándorlási vagy menekültügyi hatóságok, valamint uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek szándékoznak üzembe helyezni, a 74. cikk (8) vagy – adott esetben – (9) bekezdésében említett piacfelügyeleti hatóságnak kell eljárnia bejelentett szervezetként.
VII pielikumā minētās atbilstības novērtēšanas procedūras nolūkos nodrošinātājs var izvēlēties jebkuru no paziņotajām struktūrām. Tomēr, ja augsta riska MI sistēmu paredzēts nodot ekspluatācijā tiesībaizsardzības, imigrācijas vai patvēruma iestādēm vai Savienības iestādēm, struktūrām, birojiem vai aģentūrām, kā paziņotā struktūra darbojas tirgus uzraudzības iestāde, kas minēta, attiecīgi, 74. panta 8. vai 9. punktā.
(2) A III. melléklet 2–8. pontjában említett nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a szolgáltatóknak a VI. mellékletben említett, belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelési eljárást kell követniük, amely nem rendelkezik bejelentett szervezet bevonásáról.
2. Attiecībā uz augsta riska MI sistēmām, kas minētas III pielikuma 2. līdz 8. punktā, nodrošinātāji ievēro VI pielikumā minēto atbilstības novērtēšanas procedūru uz iekšējās kontroles pamata, kas neparedz paziņotās struktūras iesaistīšanos.
(3) Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a szolgáltatónak az említett jogi aktusokban előírt megfelelőségértékelést kell követnie. Az e fejezet 2. szakaszában foglalt követelményeket alkalmazni kell az említett nagy kockázatú MI-rendszerekre, és azoknak az említett értékelés részét kell képezniük. A VII. melléklet 4.3., 4.4., 4.5. pontja és 4.6. pontjának ötödik bekezdése szintén alkalmazandó.
3. Attiecībā uz augsta riska MI sistēmām, uz kurām attiecas I pielikuma A iedaļā uzskaitītie Savienības saskaņošanas tiesību akti, nodrošinātājs ievēro attiecīgu atbilstības novērtēšanas procedūru, kā prasīts minētajos tiesību aktos. Uz minētajām augsta riska MI sistēmām attiecas šīs nodaļas 2. iedaļā noteiktās prasības, un tās ir daļa no minētās novērtēšanas. Piemēro arī VII pielikuma 4.3., 4.4., 4.5. punktu un 4.6. punkta piekto daļu.
Az értékelés céljából az említett jogi aktusok alapján bejelentett szervezeteket fel kell jogosítani annak ellenőrzésére, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelnek-e a 2. szakaszban foglalt követelményeknek, feltéve, hogy az említett bejelentett szervezeteknek a 31. cikk (4), (5), (10) és (11) bekezdésében megállapított követelményeknek való megfelelését az említett jogi aktusok szerinti bejelentési eljárás keretében értékelték.
Paziņotajām struktūrām, kuras paziņotas, kā paredzēts minētajos tiesību aktos, tādas novērtēšanas nolūkos ir tiesības kontrolēt augsta riska MI sistēmu atbilstību 2. iedaļā noteiktajām prasībām, ar noteikumu, ka minēto paziņoto struktūru atbilstība prasībām, kuras noteiktas 31. panta 4., 5., 10. un 11. punktā, ir novērtēta saistībā ar paziņošanas procedūru, kas paredzēta minētajos tiesību aktos.
Amennyiben az I. melléklet A. szakaszában felsorolt valamely jogi aktus lehetővé teszik a termék gyártója számára, hogy kimaradjon egy harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésből, feltéve, hogy a gyártó a valamennyi releváns követelményre kiterjedő valamennyi harmonizált szabványt alkalmazta, az említett gyártó csak akkor élhet e lehetőséggel, ha harmonizált szabványokat vagy adott esetben a 41. cikkben említett, az e fejezet 2. szakaszában foglalt valamennyi követelményre kiterjedő közös előírásokat is alkalmazott.
Ja tiesību akts, kas uzskaitīts I pielikuma A iedaļā, ļauj produkta ražotājam atteikties no trešās personas veiktas atbilstības novērtēšanas, ar noteikumu, ka šis ražotājs ir piemērojis visus saskaņotos standartus, kas aptver visas attiecīgās prasības, minētais ražotājs var izmantot šo iespēju tikai tad, ja tas ir piemērojis arī saskaņotos standartus vai, attiecīgā gadījumā, 41. pantā minētās kopīgās specifikācijas, kas attiecas uz šīs nodaļas 2. iedaļā noteiktajām prasībām.
(4) A megfelelőségértékelési eljárásnak korábban már alávetett nagy kockázatú MI-rendszereket új megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni akkor, amikor lényeges módosításon mennek keresztül, függetlenül attól, hogy a módosított rendszert további forgalmazásra szánják-e, vagy azt a jelenlegi alkalmazó használja-e továbbra is;
4. Augsta riska MI sistēmas, kam jau ir veikta atbilstības novērtēšanas procedūra, pakļauj jaunai atbilstības novērtēšanas procedūrai būtiskas modifikācijas gadījumā neatkarīgi no tā, vai modificēto sistēmu paredzēts izplatīt tālāk jeb vai to turpinās lietot pašreizējais uzturētājs.
Azon nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, amelyek tanulása a forgalomba hozatalt vagy üzembe helyezést követően is folytatódik, a nagy kockázatú MI-rendszernek és teljesítményének – amelyeket a szolgáltató az első megfelelőségértékelés időpontjában előre meghatározott, és amelyek a IV. melléklet 2. pontjának f) alpontjában említett műszaki dokumentációban szereplő információk részét képezik – a megváltoztatása nem minősülhet jelentős módosításnak.
Attiecībā uz augsta riska MI sistēmām, kuras pēc laišanas tirgū vai nodošanas ekspluatācijā turpina mācīties, tādas izmaiņas augsta riska MI sistēmā un tās veiktspējā, ko sākotnējās atbilstības novērtēšanas brīdī ir iepriekš noteicis nodrošinātājs un kas ir norādītas informācijā, kura ietverta tehniskajā dokumentācijā, kas minēta IV pielikuma 2. punkta f) apakšpunktā, nav būtiskas modifikācijas.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 97. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy módosítsa a VI. és a VII. mellékletet, a műszaki fejlődés fényében naprakésszé.
5. Komisija tiek pilnvarota pieņemt deleģētos aktus saskaņā ar 97. pantu, lai grozītu VI un VII pielikumu, tos atjauninot, ņemot vērā tehnikas attīstību.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 97. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (1) és a (2) bekezdésének annak érdekében történő módosítása céljából, hogy a III. melléklet 2–8. pontjában említett nagy kockázatú MI-rendszereket a VII. mellékletben említett megfelelőségértékelési eljárás vagy az eljárás egyes részeinek hatálya alá vonja. A Bizottság ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat oly módon fogad el, hogy figyelembe veszi a VI. mellékletben említett belső ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelési eljárás hatékonyságát az ilyen rendszerek által az egészséget és a biztonságot érintő kockázatok megelőzése vagy minimálisra csökkentése, valamint az alapvető jogok védelme tekintetében, továbbá a megfelelő kapacitások és erőforrások rendelkezésre állását bejelentett szervezetek körében
6. Komisija tiek pilnvarota pieņemt deleģētos aktus saskaņā ar 97. pantu, lai grozītu šā panta 1. un 2. punktu nolūkā uz III pielikuma 2. līdz 8. punktā minētajām augsta riska MI sistēmām attiecināt VII pielikumā minēto atbilstības novērtēšanas procedūru vai tās daļas. Komisija pieņem šādus deleģētos aktus, ņemot vērā tādas atbilstības novērtēšanas procedūras efektivitāti, kuras pamatā ir VI pielikumā minētā iekšējā kontrole, lai novērstu vai samazinātu šādu sistēmu radītos riskus attiecībā uz veselību un drošību, un pamattiesību aizsardzība, kā arī pienācīgu spēju un resursu pieejamība paziņoto struktūru starpā.
Bizonyos MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó átláthatósági kötelezettségek
Dažu MI sistēmu nodrošinātāju un uzturētāju pienākums nodrošināt pārredzamību
(1) A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a természetes személyekkel való közvetlen interakcióra szánt MI-rendszereket úgy tervezzék meg és fejlesszék ki, hogy az érintett természetes személyek tájékoztatást kapjanak arról, hogy egy MI-rendszerrel állnak interakcióban, kivéve, ha ez a körülményekre és a felhasználási kontextusra figyelemmel, egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő természetes személy szempontjából nyilvánvaló tény. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljára – a harmadik felek jogaira és szabadságaira vonatkozó megfelelő biztosítékok mellett – a törvény által engedélyezett MI-rendszerekre, kivéve, ha az említett rendszerek bűncselekmények bejelentése céljából a nyilvánosság rendelkezésére állnak.
1. Nodrošinātāji nodrošina, ka MI sistēmas, kas paredzētas tiešai mijiedarbībai ar fiziskām personām, projektē un izstrādā tā, lai attiecīgās fiziskās personas tiktu informētas par to, ka tās mijiedarbojas ar MI sistēmu, ja vien tas nav pašsaprotams no tādas fiziskas personas viedokļa, kura ir samērā labi informēta, vērīga un apdomīga, ņemot vērā apstākļus un lietošanas kontekstu. Šis pienākums neattiecas uz MI sistēmām, kuras ir likumiski atļautas noziedzīgu nodarījumu atklāšanai, novēršanai, izmeklēšanai vai kriminālvajāšanai, ievērojot atbilstošus trešo personu tiesību un brīvību aizsardzības pasākumus, ja vien minētās sistēmas nav pieejamas sabiedrībai ziņošanai par noziedzīgu nodarījumu.
(2) A szintetikus hang-, kép-, video- vagy szöveges tartalmat létrehozó MI-rendszerek – köztük az általános célú MI-rendszerek – szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy az MI-rendszer kimeneteit géppel olvasható formátumban jelöljék meg, és azok mesterségesen létrehozottként vagy manipuláltként észlelhetők legyenek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy műszaki megoldásaik hatékonyak, interoperábilisak, robusztusak és megbízhatóak legyenek, amennyiben ez műszakilag megvalósítható, figyelembe véve a különböző tartalomtípusok sajátosságait és korlátait, a megvalósítás költségeit és a technika általánosan elismert állását, amint azt a vonatkozó műszaki szabványok tükrözhetik. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó, amennyiben az MI-rendszerek támogató funkciót töltenek be hagyományos szerkesztés céljára, vagy nem változtatják meg lényegesen az alkalmazó által szolgáltatott bemeneti adatokat vagy azok szemantikáját, vagy amennyiben azt törvény engedélyezi bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljából.
2. MI sistēmu, tostarp vispārīga lietojuma MI sistēmu, kuras ģenerē sintētisku audio, attēla, video vai teksta saturu, nodrošinātāji nodrošina, ka MI sistēmas iznākumi ir mašīnlasāmā formātā un ir iespējams atklāt, ka tie ir mākslīgi ģenerēti vai manipulēti. Nodrošinātāji nodrošina, ka viņu tehniskie risinājumi ir efektīvi, sadarbspējīgi, robusti un uzticami, ciktāl tas ir tehniski iespējams, ņemot vērā dažādo satura veidu specifiku un ierobežojumus, īstenošanas izmaksas un vispāratzītos jaunākos sasniegumus, kā tas var būt atspoguļots attiecīgajos tehniskajos standartos. Šo pienākumu nepiemēro, ciktāl MI sistēma pilda palīgfunkciju standarta rediģēšanai vai būtiski nemaina uzturētāja sniegtos ievaddatus vai to semantiku, vai ja tā ir likumiski atļauta noziedzīgu nodarījumu atklāšanai, novēršanai, izmeklēšanai vai kriminālvajāšanai.
(3) Az érzelemfelismerő rendszer vagy a biometrikus kategorizálási rendszer alkalmazóinak tájékoztatniuk kell a rendszer működéséről azon természetes személyeket, akik a rendszer működésének ki vannak téve, és a személyes adatokat az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek, valamint – adott esetben – az (EU) 2016/680 irányelvnek megfelelően kell kezelniük. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a biometrikus kategorizálásra és érzelemfelismerésre használt olyan MI-rendszerekre, amelyeket a törvény megenged bűncselekmények felderítése, megelőzése és nyomozása céljából, a harmadik felek jogaira és szabadságaira vonatkozó megfelelő biztosítékok mellett, és az uniós jognak megfelelően.
3. Emociju atpazīšanas sistēmas vai biometriskās kategorizācijas sistēmas uzturētāji informē par sistēmas darbību fiziskas personas, uz kurām tā attiecas, un personas datus apstrādā saskaņā ar, attiecīgi, Regulām (ES) 2016/679 un (ES) 2018/1725 un Direktīvu (ES) 2016/680. Šis pienākums neattiecas uz biometriskai kategorizācijai un emociju atpazīšanai izmantotām MI sistēmām, kuras ir likumiski atļautas, lai atklātu, novērstu vai izmeklētu noziedzīgus nodarījumus, ievērojot atbilstošus trešo personu tiesību un brīvību aizsardzības pasākumus un saskaņā ar Savienības tiesību aktiem.
(4) Az olyan MI-rendszerek alkalmazóinak, amelyek eredetinek vagy valóságosnak tűnő („deepfake”) kép-, hang- vagy videotartalmat hoznak létre vagy manipulálnak, közölniük kell, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó, amennyiben a használatot törvény engedélyezi bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljából. Amennyiben a tartalom nyilvánvalóan művészeti, kreatív, szatirikus, fiktív vagy hasonló mű vagy program részét képezi, az e bekezdésben meghatározott átláthatósági kötelezettségek az ilyen létrehozott vagy manipulált tartalom meglétének megfelelő, a mű megjelenítését vagy élvezetét nem akadályozó közlésére korlátozódnak.
4. Tādas MI sistēmas uzturētāji, kura ģenerē vai manipulē attēla, audio vai video saturu, kas ir dziļviltojums, izpauž, ka saturs ir mākslīgi ģenerēts vai manipulēts. Šo pienākumu nepiemēro, ja lietošana ir likumiski atļauta noziedzīga nodarījuma atklāšanai, novēršanai, izmeklēšanai vai kriminālvajāšanai. Ja saturs ir daļa no acīmredzami mākslinieciska, radoša, satīriska, fikcionāla vai analoga darba vai programmas, šajā punktā paredzētie pārredzamības pienākumi ietver vienīgi šāda ģenerēta vai manipulēta satura esamības izpaušanu piemērotā veidā, kas netraucē izrādīt vai baudīt darbu.
A nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazóinak közölniük kell, hogy a szöveget mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó abban az esetben, ha a felhasználást törvény engedélyezi bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljából, vagy ha a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmon emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztési ellenőrzésre került sor, és amennyiben a tartalom közzétételéért természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel.
Tādas MI sistēmas uzturētāji, kura ģenerē vai manipulē tekstu, ko publicē nolūkā informēt sabiedrību par sabiedrības interešu jautājumiem, izpauž, ka teksts ir mākslīgi ģenerēts vai manipulēts. Šo pienākumu nepiemēro, ja lietošana ir likumiski atļauta noziedzīga nodarījuma atklāšanai, novēršanai, izmeklēšanai vai kriminālvajāšanai vai ja MI ģenerētu saturu ir pārskatījis cilvēks vai tam ir veikta redakcionāla kontrole un ja fiziska vai juridiska persona ir redakcionāli atbildīga par satura publikāciju.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett tájékoztatást legkésőbb az első interakció vagy kitettség alkalmával, egyértelmű és jól megkülönböztethető módon kell az érintett természetes személyek számára nyújtani. A tájékoztatásnak meg kell felelnie az alkalmazandó akadálymentesítési követelményeknek.
5. Šā panta 1. līdz 4. punktā minēto informāciju attiecīgām fiziskām personām sniedz skaidrā un atšķiramā veidā, vēlākais, pirmās mijiedarbības vai eksponētības laikā. Informācija atbilst piemērojamām piekļūstamības prasībām.
(6) Az (1)–(4) bekezdés nem érintheti a III. fejezetben meghatározott követelményeket és kötelezettségeket, és nem sérthet az MI-rendszerek alkalmazóira vonatkozóan az uniós vagy a nemzeti jogban megállapított egyéb átláthatósági kötelezettségeket.
6. Šā panta 1. līdz 4. punkts neietekmē III nodaļā noteiktās prasības un pienākumus un neskar citus Savienības vai valsts tiesību aktos noteiktus MI sistēmu uzturētāju pienākumus attiecībā uz pārredzamību.
(7) Az MI-hivatalnak ösztönöznie és segítenie kell uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását a mesterségesen előállított vagy manipulált tartalom észlelésére és címkézésére vonatkozó kötelezettségek hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében. A Bizottság az 56. cikk (6) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az említett gyakorlati kódexek jóváhagyása céljából. A Bizottság – ha úgy ítéli meg, hogy a kódex nem megfelelő – a 98. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben közös szabályokat határoz meg az említett kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan.
7. MI birojs rosina un sekmē prakses kodeksu izstrādi Savienības līmenī, lai sekmētu ar mākslīgi ģenerēta vai manipulēta satura atklāšanu un marķēšanu saistītu pienākumu efektīvu īstenošanu. Komisija var pieņemt īstenošanas aktus, lai apstiprinātu minētos prakses kodeksus saskaņā ar 56. panta 6. punktā noteikto procedūru. Ja tā uzskata, ka kodekss nav atbilstīgs, Komisija var pieņemt īstenošanas aktu, ar ko nosaka kopīgus noteikumus minēto pienākumu īstenošanai saskaņā ar pārbaudes procedūru, kas minēta 98. panta 2. punktā.
(1) Az MI-hivatalnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását annak érdekében, hogy hozzájáruljon e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve a nemzetközi megközelítéseket.
1. MI birojs rosina un sekmē prakses kodeksu izstrādi Savienības līmenī, lai veicinātu šīs regulas pareizu piemērošanu, ņemot vērā starptautiskās pieejas.
(2) Az MI-hivatalnak és a Testületnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a gyakorlati kódexek kiterjedjenek legalább az 53. és az 55. cikkben meghatározott kötelezettségekre, beleértve a következő kérdéseket:
2. MI birojs un MI padome tiecas nodrošināt, ka prakses kodeksi aptver vismaz 53. un 55. pantā paredzētos pienākumus, tostarp šādus jautājumus:
a)
az annak biztosítására szolgáló eszközök, hogy az 53. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat a piaci és technológiai fejlemények fényében naprakészen tartsák;
a)
līdzekļi, ar ko nodrošināt, ka 53. panta 1. punkta a) un b) apakšpunktā minētā informācija tiek pastāvīgi atjaunināta, ņemot vērā tirgus un tehnoloģiju attīstību;
b)
a tanításhoz használt tartalomról szóló összefoglaló megfelelő szintű részletessége;
b)
pienācīga detalizācijas pakāpe kopsavilkumam par apmācībā izmantoto saturu;
c)
az uniós szintű rendszerszintű kockázatok típusának és jellegének azonosítása, beleértve adott esetben azok forrásait is;
c)
sistēmisko risku veida un rakstura identifikācija Savienības līmenī, tostarp, attiecīgā gadījumā, to avotu identifikācija;
d)
az uniós szintű rendszerszintű kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó olyan intézkedések, eljárások és modalitások, ideértve azok dokumentációját is, amelyeknek arányosnak kell lenniük a kockázatokkal, figyelembe kell venniük azok súlyosságát és valószínűségét, és figyelembe kell venniük az e kockázatok kezelésével kapcsolatos sajátos kihívásokat, tekintetbe véve az ilyen kockázatok felmerülésének és megvalósulásának lehetséges módjait az MI-értéklánc mentén.
d)
pasākumi, procedūras un kārtība sistēmisko risku novērtēšanai un pārvaldībai Savienības līmenī, tostarp to dokumentācija, kas ir samērīgi ar riskiem, apsver to smagumu un iespējamību un ņem vērā konkrētos izaicinājumus rīcībā ar minētajiem riskiem saistībā ar to, kādos veidos šādi riski varētu rasties un materializēties MI vērtības ķēdē.
(3) Az MI-hivatal felkérheti az általános célú MI-modellek valamennyi szolgáltatóját, valamint az érintett illetékes nemzeti hatóságokat, hogy vegyenek részt gyakorlati kódexek kidolgozásában. A civil társadalmi szervezetek, az ipar, a tudományos élet és más érintett érdekelt felek, például a downstream szolgáltatók és a független szakértők támogathatják a folyamatot.
3. MI birojs var prakses kodeksu izstrādē uzaicināt piedalīties visus vispārīga lietojuma MI modeļu nodrošinātājus, kā arī attiecīgās valstu kompetentās iestādes. Procesu var atbalstīt pilsoniskās sabiedrības organizācijas, nozare, akadēmiskās aprindas un citas ieinteresētās personas, piemēram, lejasposma nodrošinātāji un neatkarīgi eksperti.
(4) Az MI-hivatalnak és a Testületnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a gyakorlati kódexek egyértelműen meghatározzák egyedi célkitűzéseiket, és az e célkitűzések elérésének biztosítására irányuló kötelezettségvállalásokat vagy intézkedéseket tartalmazzanak, beleértve adott esetben fő teljesítménymutatókat is, valamint hogy uniós szinten kellően figyelembe vegyék valamennyi érdekelt fél – köztük az érintett személyek – szükségleteit és érdekeit.
4. MI birojs un MI padome tiecas nodrošināt, ka prakses kodeksos ir skaidri izklāstīti to konkrētie mērķi un ir ietvertas saistības vai pasākumi, tostarp, attiecīgā gadījumā, galvenie snieguma rādītāji, lai nodrošinātu minēto mērķu sasniegšanu un lai Savienības līmenī pienācīgi ņemtu vērā visu ieinteresēto personu, tostarp skarto personu, vajadzības un intereses.
(5) Az MI-hivatalnak törekednie kell annak biztosítására, hogy a gyakorlati kódexek résztvevői rendszeresen beszámoljanak az MI-hivatalnak a kötelezettségvállalások végrehajtásáról, valamint a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről, adott esetben a fő teljesítménymutatókkal összevetve is. A fő teljesítménymutatóknak és a jelentéstételi kötelezettségvállalásoknak tükrözniük kell a különböző résztvevők mérete és kapacitása közötti különbségeket.
5. MI birojs tiecas nodrošināt, ka prakses kodeksu dalībnieki regulāri ziņo MI birojam par saistību īstenošanu un veiktajiem pasākumiem un to rezultātiem, tostarp, attiecīgā gadījumā, tos mērojot ar galvenajiem snieguma rādītājiem. Galvenajos snieguma rādītājos un ziņošanas saistībās atspoguļo lieluma un spēju atšķirības starp dažādiem dalībniekiem.
(6) Az MI-hivatalnak és a Testületnek rendszeresen nyomon kell követnie és értékelnie kell a gyakorlati kódexek célkitűzéseinek a résztvevők általi teljesítését, valamint az e rendelet megfelelő alkalmazásához való hozzájárulásukat. Az MI-hivatalnak és a Testületnek értékelnie kell, hogy a gyakorlati kódexek kiterjednek-e az 53. és az 55. cikkben meghatározott kötelezettségekre, és rendszeresen nyomon kell követnie és értékelnie kell a kódexekben foglalt célkitűzések elérését. A gyakorlati kódexek megfelelőségéről szóló értékelésüket közzé kell tenniük.
6. MI birojs un MI padome regulāri uzrauga un izvērtē to, kā dalībnieki sasniedz prakses kodeksu mērķus, un to ieguldījumu šīs regulas pareizā piemērošanā. MI birojs un MI padome novērtē, vai prakses kodeksi aptver 53. un 55. pantā paredzētos pienākumus, un regulāri uzrauga un izvērtē to mērķu sasniegšanu. Tie publicē prakses kodeksu piemērotības novērtējumu.
A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján jóváhagyhatja a gyakorlati kódexet, és azt az Unión belül általánosan érvényessé nyilváníthatja. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 98. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Komisija var ar īstenošanas aktu apstiprināt prakses kodeksu un piešķirt tam vispārēju spēkā esību Savienībā. Minēto īstenošanas aktu pieņem saskaņā ar pārbaudes procedūru, kas minēta 98. panta 2. punktā.
(7) Az MI-hivatal felkérheti az általános célú MI-modellek valamennyi szolgáltatóját, hogy tartsák be a gyakorlati kódexekben foglaltakat. A rendszerszintű kockázatot nem jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatói esetében a kódexek ezen betartása az 53. cikkben meghatározott kötelezettségekre korlátozódhat, kivéve, ha kifejezetten kinyilvánítják a teljes kódexhez való csatlakozás iránti szándékukat.
7. MI birojs var uzaicināt visus vispārīga lietojuma MI modeļu nodrošinātājus ievērot prakses kodeksus. Attiecībā uz to vispārīga lietojuma MI modeļu nodrošinātājiem, kuri nerada sistēmiskus riskus, šāda ievērošana būtu jāattiecina vienīgi uz 53. pantā paredzētajiem pienākumiem, ja vien viņi nepārprotami nepauž interesi pievienoties pilnajam kodeksam.
(8) Az MI-hivatalnak adott esetben ösztönöznie kell és elő kell segítenie a gyakorlati kódexek felülvizsgálatát és kiigazítását, különösen az újonnan megjelenő szabványokra figyelemmel. Az MI-hivatalnak segítséget kell nyújtania a rendelkezésre álló szabványok értékeléséhez.
8. MI birojs attiecīgā gadījumā arī rosina un sekmē prakses kodeksu pārskatīšanu un pielāgošanu, jo īpaši, ņemot vērā jaunpienākušos standartus. MI birojs palīdz pieejamo standartu novērtēšanā.
(9) A gyakorlati kódexeknek legkésőbb 2025. május 2-ig el kell készülniük. Az MI-hivatalnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, beleértve a szolgáltatók (7) bekezdés szerinti felkérését is.
9. Prakses kodeksi ir gatavi vēlākais līdz 2025. gada 2. maijam. MI birojs veic vajadzīgos pasākumus, tostarp uzaicina nodrošinātājus, ievērojot 7. punktu.
Ha 2025. augusztus 2-ig nem véglegesíthető valamely gyakorlati kódex, vagy ha az MI-hivatal annak e cikk (6) bekezdése szerinti értékelését követően úgy ítéli meg, hogy az nem megfelelő, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös szabályokat állapíthat meg az 53. és az 55. cikkben meghatározott kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan, beleértve az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kérdéseket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 98. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Ja līdz 2025. gada 2. augustam prakses kodeksu nevar pabeigt vai ja MI birojs pēc šā panta 6. punktā paredzētās novērtēšanas uzskata, ka tas nav piemērots, Komisija var ar īstenošanas aktiem sniegt kopīgus noteikumus 53. un 55. pantā paredzēto pienākumu, tostarp šā panta 2. punktā izklāstīto jautājumu, īstenošanai. Minētos īstenošanas aktus pieņem saskaņā ar pārbaudes procedūru, kas minēta 98. panta 2. punktā.
MI szabályozói tesztkörnyezetek
MI “regulatīvās smilškastes”
(1) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik nemzeti szinten legalább egy MI szabályozói tesztkörnyezetet hozzanak létre, amelynek 2026. augusztus 2-re működőképesnek kell lennie. Az említett tesztkörnyezetet egy vagy több másik tagállam illetékes hatóságaival közösen is létre lehet hozni. A Bizottság technikai támogatást, tanácsadást és eszközöket biztosíthat az MI szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásához és működtetéséhez.
1. Dalībvalstis nodrošina, ka to kompetentās iestādes izveido vismaz vienu MI “regulatīvo smilškasti” valsts līmenī, kura sāk darboties līdz 2026. gada 2. augustam. Minēto “smilškasti” var arī izveidot kopīgi ar citu dalībvalstu kompetentajām iestādēm. Komisija var sniegt tehnisku atbalstu, konsultācijas un rīkus MI “regulatīvo smilškastu” izveidei un darbībai.
Az első albekezdés szerinti kötelezettség egy meglévő tesztkörnyezetben való részvétellel is teljesíthető, amennyiben ez a részvétel azonos szintű nemzeti lefedettséget biztosít a részt vevő tagállamok számára.
Pirmajā daļā paredzēto pienākumu var pildīt arī, piedaloties esošā “smilškastē”, ciktāl tāda dalība nodrošina līdzvērtīgu valsts tvēruma līmeni dalībvalstīm, kuras piedalās.
(2) További MI szabályozói tesztkörnyezeteket is létre lehet hozni regionális vagy helyi szinten, vagy más tagállamok illetékes hatóságaival közösen.
2. Var izveidot arī papildu MI “regulatīvās smilškastes” reģionālā vai vietējā līmenī vai kopīgi ar citu dalībvalstu kompetentajām iestādēm.
(3) Az európai adatvédelmi biztos szintén létrehozhat MI szabályozói tesztkörnyezetet az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára, és e fejezettel összhangban gyakorolhatja az illetékes nemzeti hatóságok szerepét és feladatait.
3. Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītājs arī var izveidot MI “regulatīvo smilškasti” Savienības iestādēm, struktūrām, birojiem un aģentūrām un var pildīt valstu kompetento iestāžu lomas un uzdevumus saskaņā ar šo nodaļu.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok elegendő forrást különítsenek el az e cikknek való tényleges és kellő időben történő megfelelés érdekében. Az illetékes nemzeti hatóságoknak adott esetben együtt kell működniük más érintett hatóságokkal, és lehetővé tehetik az MI-ökoszisztémán belüli más szereplők bevonását. Ez a cikk nem érinthet a nemzeti vagy uniós jog alapján létrehozott egyéb szabályozói tesztkörnyezeteket. A tagállamok megfelelő szintű együttműködést biztosítanak az említett egyéb szabályozói tesztkörnyezeteket felügyelő hatóságok és az illetékes nemzeti hatóságok között.
4. Dalībvalstis nodrošina, ka 1. un 2. punktā minētās kompetentās iestādes piešķir pietiekamus resursus, lai efektīvi un savlaicīgi panāktu atbilstību šim pantam. Attiecīgā gadījumā valsts kompetentās iestādes sadarbojas ar citām attiecīgajām iestādēm un var ļaut MI ekosistēmā iesaistīt citus dalībniekus. Šis pants neskar citas regulatīvās smilškastes, kas izveidotas saskaņā ar Savienības vai valsts tiesību aktiem. Dalībvalstis nodrošina pienācīgu sadarbības līmeni starp iestādēm, kas uzrauga minētās citas “smilškastes”, un valstu kompetentajām iestādēm.
(5) Az (1) bekezdés értelmében létrehozott MI szabályozói tesztkörnyezeteknek olyan ellenőrzött környezetet kell biztosítaniuk, amely előmozdítja az innovációt, és korlátozott ideig elősegíti az innovatív MI-rendszerek fejlesztését, tesztelését és validálását azok forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt, a szolgáltatók vagy a leendő szolgáltatók és az illetékes hatóság közötti megállapodás szerinti, a tesztkörnyezetre vonatkozó egyedi terv alapján. Az ilyen tesztkörnyezetek kiterjedhetnek az azokban felügyelt, valós körülmények közötti tesztelésre.
5. Saskaņā ar 1. punktu izveidotās MI “regulatīvās smilškastes” nodrošina kontrolētu vidi, kas rosina inovāciju un sekmē inovatīvu MI sistēmu izstrādi, apmācību, testēšanu un validēšanu ierobežotu laikposmu pirms to laišanas tirgū vai nodošanas ekspluatācijā atbilstīgi konkrētam “smilškastes” plānam, par kuru vienojušies nodrošinātāji un potenciālie nodrošinātāji un kompetentā iestāde. Šādas “smilškastes” var ietvert testēšanu reālos apstākļos, ko pārrauga “smilškastē”.
(6) Az illetékes hatóságoknak adott esetben iránymutatást, felügyeletet és támogatást kell biztosítaniuk az MI szabályozói tesztkörnyezeten belül a kockázatok azonosítása céljából, különösen az alapvető jogok, az egészség és a biztonság, a tesztelési és kockázatcsökkentő intézkedések, valamint azok hatékonysága tekintetében az e rendeletben és adott esetben a tesztkörnyezetben felügyelt egyéb uniós és nemzeti jogszabályokban foglalt kötelezettségekkel és követelményekkel kapcsolatban.
6. Kompetentās iestādes attiecīgā gadījumā nodrošina norādījumus, uzraudzību un atbalstu MI “regulatīvās smilškastes” ietvaros saistībā ar risku identificēšanu, jo īpaši attiecībā uz pamattiesībām, veselību un drošību, saistībā ar testēšanu, seku mazināšanas pasākumiem un to efektivitāti attiecībā uz šajā regulā un, attiecīgā gadījumā, citos Savienības un valstu tiesību aktos paredzētajiem pienākumiem un prasībām, ko uzrauga “smilškastes” ietvaros.
(7) Az illetékes hatóságoknak iránymutatást kell nyújtaniuk az MI szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő szolgáltatók és leendő szolgáltatók számára a szabályozási elvárásokról és az e rendeletben meghatározott követelmények és kötelezettségek teljesítésének módjáról.
7. Kompetentās iestādes sniedz nodrošinātājiem un potenciālajiem nodrošinātājiem, kas piedalās MI “regulatīvajā smilškastē”, norādījumus par to, ko sagaida regulatīvi, un to, kā pildīt šajā regulā noteiktās prasības un pienākumus.
Az MI-rendszer szolgáltatójának vagy leendő szolgáltatójának kérésére az illetékes hatóságnak írásbeli bizonyítékot kell szolgáltatnia a tesztkörnyezetben sikeresen elvégzett tevékenységekről. Az illetékes hatóságnak kilépési jelentést is kell készítenie, amelyben részletezi a tesztkörnyezetben elvégzett tevékenységeket, valamint a kapcsolódó eredményeket és tanulási eredményeket. A szolgáltatók az ilyen dokumentációt felhasználhatják arra, hogy a megfelelőségértékelési eljárás vagy a vonatkozó piacfelügyeleti tevékenységek során igazolják az e rendeletnek való megfelelésüket. E tekintetben a piacfelügyeleti hatóságoknak és a bejelentett szervezeteknek pozitívan figyelembe kell venniük az illetékes nemzeti hatóság által benyújtott kilépési jelentéseket és írásbeli bizonyítékokat a megfelelőségértékelési eljárások észszerű mértékű felgyorsítása érdekében.
Pēc MI sistēmas nodrošinātāja vai potenciālā nodrošinātāja pieprasījuma kompetentā iestāde sniedz rakstisku apliecinājumu par smilškastē sekmīgi veiktajām darbībām. Kompetentā iestāde sniedz arī noslēguma ziņojumu, kurā sīki izklāsta smilškastē veiktās darbības un saistītos rezultātus, un mācīšanās rezultātus. Nodrošinātāji var izmantot šādu dokumentāciju, lai apliecinātu savu atbilstību šai regulai, izmantojot atbilstības novērtēšanas procesu vai attiecīgās tirgus uzraudzības darbības. Šajā sakarā tirgus uzraudzības iestādes un paziņotās struktūras pozitīvi ņem vērā noslēguma ziņojumus un rakstiskus pierādījumus, ko sniedz valsts kompetentās iestādes, lai saprātīgā mērā paātrinātu atbilstības novērtēšanas procedūras.
(8) A Bizottság és a Testület – a 78. cikkben foglalt titoktartási rendelkezésekre is figyelemmel, és a szolgáltató vagy a leendő szolgáltató egyetértésével – jogosult hozzáférni a kilépési jelentésekhez, és azokat adott esetben figyelembe veszi az e rendelet szerinti feladatai ellátása során. Ha mind a szolgáltató vagy a leendő szolgáltató, mind az illetékes nemzeti hatóság ehhez kifejezetten hozzájárul, a kilépési jelentés nyilvánosan hozzáférhetővé tehető az e cikkben említett egységes információs platformon keresztül.
8. Ievērojot 78. panta konfidencialitātes noteikumus un ar nodrošinātāja vai potenciālā nodrošinātāja piekrišanu Eiropas Komisija un MI padome ir pilnvarotas piekļūt noslēguma ziņojumiem un attiecīgā gadījumā tos ņem vērā, pildot savus šajā regulā paredzētos uzdevumus. Ja gan nodrošinātājs vai potenciālais nodrošinātājs, gan valsts kompetentā iestāde tam nepārprotami piekrīt, noslēguma ziņojumu var darīt publiski pieejamu, izmantojot šajā pantā minēto vienoto informācijas platformu.
(9) Az MI szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásának azt kell céloznia, hogy hozzájáruljon a következő célkitűzésekhez:
9. Ar MI “regulatīvo smilškastu” izveidi tiecas sekmēt šādu mērķu sasniegšanu:
a)
a jogbiztonság javítása az e rendeletnek vagy adott esetben más alkalmazandó uniós és nemzeti jognak való megfelelés elérése érdekében;
a)
uzlabot juridisko noteiktību, lai panāktu regulatīvu atbilstību šai regulai vai, attiecīgā gadījumā, citiem piemērojamiem Savienības un valsts tiesību aktiem;
b)
az MI szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő hatóságokkal való együttműködés révén hozzájárulás a legjobb gyakorlatok megosztásához;
b)
atbalstīt paraugprakses apmaiņu, izmantojot sadarbību ar iestādēm, kas iesaistītas MI “regulatīvajā smilškastē”;
c)
az innováció és a versenyképesség ösztönzése, valamint egy MI-ökoszisztéma kialakításának megkönnyítése;
c)
veicināt inovāciju un konkurētspēju un sekmēt MI ekosistēmas attīstību;
d)
hozzájárulás a szabályozó hatóságok általi, tényeken alapuló tanuláshoz;
d)
veicināt uz pierādījumiem balstītu regulatīvo mācīšanos;
e)
az MI-rendszerek uniós piacra jutásának megkönnyítése és felgyorsítása, különösen akkor, ha azokat kkv-k, köztük induló innovatív vállalkozások biztosítják.
e)
sekmēt un paātrināt MI sistēmu piekļuvi Savienības tirgum, jo īpaši, ja tās nodrošina MVU, tostarp jaunuzņēmumi.
(10) Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az innovatív MI-rendszerek személyes adatok kezelésével járnak, vagy egyébként az adatokhoz való hozzáférést biztosító vagy támogató más nemzeti hatóságok vagy illetékes hatóságok felügyeleti hatáskörébe tartoznak, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az említett más nemzeti vagy illetékes hatóságok részt vegyenek az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetésében, továbbá feladataiknak és hatásköreiknek megfelelően részt vegyenek e szempontok felügyeletében.
10. Valsts kompetentās iestādes nodrošina, ka tādā mērā, kādā inovatīvās MI sistēmas ietver personas datu apstrādi vai citādi ir tādu citu valsts iestāžu vai kompetento iestāžu uzraudzībā, kas dod vai atbalsta piekļuvi datiem, valsts datu aizsardzības iestādes un minētās citas valsts vai kompetentās iestādes ir saistītas ar MI “regulatīvās smilškastes” darbību un ir iesaistītas minēto aspektu uzraudzībā, ciktāl to paredz to attiecīgie uzdevumi un pilnvaras.
(11) Az MI szabályozói tesztkörnyezetek nem érinthetik a tesztkörnyezeteket – többek között regionális vagy helyi szinten – felügyelő illetékes hatóságok felügyeleti és korrekciós hatásköreit. Amennyiben az ilyen MI-rendszerek fejlesztése és tesztelése során az egészséget és a biztonságot, valamint az alapvető jogokat érintő jelentős kockázatok merülnek fel, azokat megfelelően csökkenteni kell. Az illetékes nemzeti hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy ideiglenesen vagy véglegesen felfüggesszék a tesztelési folyamatot vagy a tesztkörnyezetben való részvételt, ha nincs lehetőség hatékony kockázatcsökkentésre, és erről a döntésről tájékoztatniuk kell az MI-hivatalt. Az illetékes nemzeti hatóságoknak a vonatkozó jogszabályok keretein belül, mérlegelési jogkörükkel élve kell gyakorolniuk felügyeleti hatásköreiket, amikor jogi rendelkezéseket hajtanak végre egy konkrét MI szabályozóitesztkörnyezet-projekt vonatkozásában azzal a céllal, hogy támogassák az MI-vel kapcsolatos innovációt az Unióban.
11. MI “regulatīvās smilškastes” neietekmē kompetento iestāžu, kuras uzrauga “smilškastes”, tostarp reģionālā vai vietējā līmenī, uzraudzības vai korekcijas pilnvaras. Būtiski riski veselībai un drošībai un pamattiesībām, kas konstatēti šādu MI sistēmu izstrādes un testēšanas laikā, tiek pienācīgi mazināti. Valsts kompetentās iestādes ir pilnvarotas uz laiku vai pastāvīgi apturēt testēšanas procesu vai dalību “smilškastē”, ja efektīva mazināšana nav iespējama, un par šādu lēmumu informē MI biroju. Valsts kompetentās iestādes īsteno savas uzraudzības pilnvaras attiecīgo tiesību aktu robežās un, īstenojot tiesību normas attiecībā uz konkrētu MI “regulatīvās smilškastes” projektu, izmanto savu rīcības brīvību ar mērķi atbalstīt inovāciju MI jomā Savienībā.
(12) Az MI szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő szolgáltatóknak és leendő szolgáltatóknak a felelősségvállalásra alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok értelmében továbbra is felelősséggel kell tartozniuk a tesztkörnyezetben való kísérletezés következtében harmadik feleknek okozott minden kárért. Azonban feltéve, hogy a leendő szolgáltatók tiszteletben tartják az egyedi tervet és részvételük feltételeit, és jóhiszeműen követik az illetékes nemzeti hatóság által adott iránymutatást, a hatóságok nem szabhatnak ki közigazgatási bírságot e rendelet megsértése miatt. Amennyiben az egyéb uniós és nemzeti jogszabályokért felelős más illetékes hatóságok aktívan részt vettek az MI-rendszernek a tesztkörnyezetben történő felügyeletében, és iránymutatást nyújtottak a megfelelésre vonatkozóan, az említett jogszabály tekintetében nem szabható ki közigazgatási bírság.
12. Nodrošinātāji un potenciālie nodrošinātāji MI “regulatīvajā smilškastē” saskaņā ar piemērojamiem atbildību reglamentējošiem Savienības un valsts tiesību aktiem atbild par jebkādu kaitējumu, kas nodarīts trešām personām “smilškastē” notiekošo eksperimentu rezultātā. Tomēr, ja potenciālie nodrošinātāji ievēro konkrēto plānu un dalības noteikumus un labticīgi ievēro valsts kompetentās iestādes sniegtos norādījumus, iestādes nepiemēro administratīvus naudas sodus par šīs regulas noteikumu pārkāpumiem. Ja citas kompetentās iestādes, kas ir atbildīgas par citiem Savienības un valsts tiesību aktiem, ir bijušas aktīvi iesaistītas MI sistēmas uzraudzībā “smilškastē” un ir sniegušas norādījumus par atbilstību, attiecībā uz minētajiem tiesību aktiem administratīvos naudas sodus nepiemēro.
(13) Az MI szabályozói tesztkörnyezeteket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy azok adott esetben megkönnyítsék az illetékes nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést.
13. MI “regulatīvās smilškastes” izstrādā un īsteno tā, lai attiecīgā gadījumā tās sekmētu pārrobežu sadarbību starp valstu kompetentajām iestādēm.
(14) Az illetékes nemzeti hatóságoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket és együtt kell működniük a Testület keretében.
14. Valsts kompetentās iestādes koordinē savas darbības un sadarbojas MI padomes satvarā.
(15) Az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell az MI-hivatalt és a Testületet a tesztkörnyezet létrehozásáról, és támogatást és iránymutatást kérhetnek azoktól. Az MI-hivatalnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie és naprakészen kell tartania a tervezett és meglévő tesztkörnyezetek jegyzékét annak érdekében, hogy ösztönözze az MI szabályozói tesztkörnyezetekben való nagyobb számú interakciót és a határokon átnyúló együttműködést.
15. Valsts kompetentās iestādes informē MI biroju un MI padomi par “regulatīvās smilškastes” izveidi un var lūgt tām atbalstu un norādījumus. MI birojs dara publiski pieejamu plānoto un esošo “smilškastu” sarakstu un pastāvīgi atjaunina to, lai veicinātu lielāku mijiedarbību MI “regulatīvajās smilškastēs” un pārrobežu sadarbību.
(16) Az illetékes nemzeti hatóságoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk az MI-hivatal és a Testület részére az MI szabályozói tesztkörnyezet létrehozását követő egy év elteltétől kezdődően, majd azt követően annak megszüntetéséig évente, valamint zárójelentést kell benyújtaniuk. Az említett jelentésekben tájékoztatást kell nyújtani az említett tesztkörnyezetek megvalósításának előrehaladásáról és eredményeiről, beleértve a legjobb gyakorlatokat, a súlyos váratlan eseményeket, a levont tanulságokat és a kialakításukra vonatkozó ajánlásokat, valamint adott esetben e rendelet – ideértve a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat – alkalmazásáról és esetleges módosításáról, továbbá a tesztkörnyezetben az illetékes hatóságok által felügyelt egyéb uniós jogszabályok alkalmazásáról. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ezeket az éves jelentéseket vagy azok kivonatait online elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára. A Bizottság az e rendelet szerinti feladatai ellátása során adott esetben figyelembe veszi az éves jelentéseket.
16. Valsts kompetentās iestādes iesniedz MI birojam un MI padomei ikgadējus ziņojumus, sākot no viena gada pēc MI “regulatīvās smilškastes” izveides un pēc tam katru gadu līdz tās darbības beigām un galīgajam ziņojumam. Minētajos ziņojumos sniedz informāciju par minēto “regulatīvo smilškastu” darbības gaitu un rezultātiem, ieskaitot paraugpraksi, incidentus, gūtās atziņas un ieteikumus par to struktūru un, attiecīgā gadījumā, par šīs regulas, tostarp tās deleģēto un īstenošanas aktu, piemērošanu un iespējamu pārskatīšanu un citu Savienības tiesību aktu piemērošanu, ko “smilškastes” ietvaros uzrauga kompetentās iestādes. Valstu kompetentās iestādes minētos gada ziņojumus vai to kopsavilkumus dara publiski pieejamus tiešsaistē. Komisija attiecīgā gadījumā gada ziņojumus ņem vērā, pildot savus šajā regulā paredzētos uzdevumus.
(17) A Bizottság egységes és célzott interfészt dolgoz ki, amely tartalmazza az MI szabályozói tesztkörnyezetekkel kapcsolatos valamennyi releváns információt, hogy lehetővé tegye az érdekelt felek számára, hogy interakciót folytassanak az MI szabályozói tesztkörnyezetekkel, és kérdéseket intézzenek az illetékes hatóságokhoz, valamint hogy a 62. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban nem kötelező erejű iránymutatást kérjenek az MI-technológiákon alapuló innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek megfelelőségéről. A Bizottság adott esetben proaktív koordinációt folytat az illetékes nemzeti hatóságokkal is.
17. Komisija izstrādā vienotu un specializētu saskarni, kas ietver visu attiecīgo informāciju saistībā ar MI “regulatīvajām smilškastēm”, lai ļautu ieinteresētajām personām mijiedarboties ar MI “regulatīvajām smilškastēm” un uzdot jautājumus kompetentajām iestādēm un lūgt nesaistošus norādījumus par tādu inovatīvu produktu, pakalpojumu un uzņēmējdarbības modeļu atbilstību, kuros integrētas MI tehnoloģijas, saskaņā ar 62. panta 1. punkta c) apakšpunktu. Komisija attiecīgā gadījumā proaktīvi koordinē darbības ar valsts kompetentajām iestādēm.
A súlyos váratlan események bejelentése
Ziņošana par nopietniem incidentiem
(1) Az uniós piacon forgalomba hozott nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak minden súlyos váratlan eseményt be kell jelenteniük azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak, ahol az esemény történt.
1. Savienības tirgū laistu augsta riska MI sistēmu nodrošinātāji par visiem nopietniem incidentiem ziņo tirgus uzraudzības iestādēm dalībvalstīs, kur šis incidents noticis.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentést haladéktalanul meg kell tenni azt követően, hogy a szolgáltató megállapította az MI-rendszer és a súlyos váratlan esemény közötti ok-okozati összefüggést vagy az ilyen összefüggés észszerű valószínűségét, de legkésőbb 15 nappal azt követően, hogy a szolgáltató, vagy adott esetben az alkalmazó tudomást szerzett a súlyos váratlan eseményről.
2. Šā panta 1. punktā minēto ziņojumu sniedz tūlīt pēc tam, kad nodrošinātājs ir konstatējis cēloņsakarību starp MI sistēmu un nopietno incidentu vai šādas sakarības saprātīgu iespējamību, un jebkurā gadījumā ne vēlāk kā 15 dienas pēc tam, kad nodrošinātājs vai, attiecīgā gadījumā, uzturētājs ir uzzinājis par nopietno incidentu.
Az első albekezdésben említett bejelentésre nyitva álló időszak meghatározása során figyelembe kell venni a súlyos váratlan esemény súlyosságát.
Nosakot pirmajā daļā minēto ziņošanas laikposmu, ņem vērā to, cik smags ir nopietnais incidents.
(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a kiterjedt jogsértés vagy a 3. cikk 49. pontjának b) alpontjában meghatározott súlyos váratlan esemény esetén az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két nappal azt követően meg kell tenni, hogy a szolgáltató vagy adott esetben az alkalmazó tudomást szerzett az eseményről.
3. Neraugoties uz šā panta 2. punktu, plašas ietekmes pārkāpuma vai 3. panta 49. punkta b) apakšpunktā definētā nopietna incidenta gadījumā šā panta 1. punktā minēto ziņojumu sniedz nekavējoties un ne vēlāk kā divas dienas pēc tam, kad nodrošinātājs vai, attiecīgā gadījumā, uzturētājs ir uzzinājis par minēto incidentu.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve, valamely személy halála esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell tenni azt követően, hogy a szolgáltató vagy az alkalmazó megállapította a nagy kockázatú MI-rendszer és a súlyos váratlan esemény közötti ok-okozati összefüggést, vagy amint feltételezi azt, de legkésőbb 10 nappal azt követően, hogy a szolgáltató vagy adott esetben az alkalmazó tudomást szerzett a súlyos váratlan eseményről.
4. Neraugoties uz 2. punktu, personas nāves gadījumā ziņojumu sniedz nekavējoties pēc tam, kad nodrošinātājs vai uzturētājs ir noskaidrojis cēloņsakarību starp augsta riska MI sistēmu un nopietno incidentu, vai tiklīdz tam par to ir aizdomas, bet ne vēlāk kā 10 dienas pēc dienas, kurā nodrošinātājs vai, attiecīgā gadījumā, uzturētājs ir uzzinājis par nopietno incidentu.
(5) Amennyiben az időben történő bejelentés biztosításához szükséges, a szolgáltató vagy adott esetben az alkalmazó nem teljes körű, előzetes bejelentést, majd ezt követően teljes körű bejelentést tehet.
5. Ja tas ir nepieciešams, lai nodrošinātu savlaicīgu ziņošanu, nodrošinātājs vai, attiecīgā gadījumā, uzturētājs var iesniegt sākotnēju ziņojumu, kurš nav pilnīgs un kuram seko pilnīgs ziņojums.
(6) A súlyos váratlan esemény (1) bekezdés szerinti bejelentését követően a szolgáltatónak haladéktalanul el kell végeznie a súlyos váratlan eseménnyel és az érintett MI-rendszerrel kapcsolatos szükséges vizsgálatokat. Ennek magában kell foglalnia az esemény kockázatértékelését és a korrekciós intézkedéseket.
6. Pēc tam, kad ir ziņots par nopietnu incidentu, ievērojot 1. punktu, nodrošinātājs nekavējoties veic vajadzīgo izmeklēšanu saistībā ar šo nopietno incidentu un attiecīgo MI sistēmu. Tā ietver incidenta riska novērtējumu un korektīvu darbību.
A szolgáltatónak az első albekezdésben említett vizsgálatok során együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal és adott esetben az érintett bejelentett szervezettel, továbbá a szolgáltató – az illetékes hatóságok ilyen intézkedésről való tájékoztatását megelőzően – nem végezhet olyan vizsgálatot, amely magában foglalja az érintett MI-rendszer oly módon történő megváltoztatását, amely hatással lehet az esemény okainak későbbi értékelésére.
Pirmajā daļā minētās izmeklēšanas laikā nodrošinātājs sadarbojas ar kompetentajām iestādēm un, attiecīgā gadījumā, ar attiecīgo paziņoto struktūru un neveic nekādu izmeklēšanu, kuras gaitā attiecīgā MI sistēma tiek mainīta tādā veidā, kas var ietekmēt šā incidenta cēloņu turpmāku izvērtēšanu, iekams par šādu darbību tas nav informējis kompetentās iestādes.
(7) A 3. cikk 49. pontjának c) alpontjában említett súlyos váratlan eseménnyel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követően a releváns piacfelügyeleti hatóságnak tájékoztatnia kell a 77. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti hatóságokat vagy szerveket. A Bizottság célzott iránymutatást dolgoz ki az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés elősegítése érdekében. Az említett iránymutatást 2025. augusztus 2-ig kell kiadni, és rendszeresen értékelni kell.
7. Saņēmusi paziņojumu par nopietnu incidentu, kas minēts 3. panta 49. punkta c) apakšpunktā, attiecīgā tirgus uzraudzības iestāde informē 77. panta 1. punktā minētās valsts publiskās iestādes vai struktūras. Komisija izstrādā īpašus norādījumus, lai veicinātu šā panta 1. punktā noteikto pienākumu izpildi. Minētos norādījumus izdod līdz 2025. gada 2. augustam, un tos regulāri novērtē.
(8) A piacfelügyeleti hatóságnak az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított hét napon belül meg kell hoznia az (EU) 2019/1020 rendelet 19. cikkében előírt megfelelő intézkedéseket, továbbá követnie kell az említett rendeletben előírt értesítési eljárásokat.
8. Tirgus uzraudzības iestāde septiņu dienu laikā no dienas, kurā tā saņēmusi šā panta 1. punktā minēto paziņojumu, veic pienācīgus pasākumus, kā paredzēts Regulas (ES) 2019/1020 19. pantā, un izpilda minētajā regulā paredzētās paziņošanas procedūras.
(9) A III. mellékletben említett azon nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, amelyeket olyan szolgáltatók hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe, amelyek az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékű jelentéstételi követelményeket megállapító uniós jogalkotási eszközök hatálya alá tartoznak, a súlyos váratlan esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek a 3. cikk 49. pontjának c) alpontjában említett eseményekre kell korlátozódnia.
9. III pielikumā minētajām augsta riska MI sistēmām, kuras laiž tirgū vai nodod ekspluatācijā nodrošinātāji, uz kuriem attiecas Savienības leģislatīvie instrumenti, kas nosaka ziņošanas pienākumus, kuri ir līdzvērtīgi šajā regulā paredzētajiem, paziņošana par nopietniem incidentiem attiecas tikai uz tiem, kas minēti 3. panta 49. punkta c) apakšpunktā.
(10) Az olyan nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, amelyek az (EU) 2017/745 rendelet és az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó eszközök biztonsági alkotórészei vagy maguk is eszközök, a súlyos váratlan események bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek az e rendelet 3. cikke 49. pontjának c) alpontjában említett eseményekre kell korlátozódnia, és az értesítést a váratlan esemény bekövetkeztének helye szerinti tagállam által az adott célra kiválasztott illetékes nemzeti hatóságnak kell megküldeni.
10. Augsta riska MI sistēmām, kas ir ierīču drošības sastāvdaļas vai pašas ir ierīces, uz ko attiecas Regulas (ES) 2017/745 un (ES) 2017/746, paziņošana par nopietniem incidentiem attiecas tikai uz gadījumiem, kas minēti šīs regulas 3. panta 49. punkta c) apakšpunktā, un paziņojumu nosūta valsts kompetentajai iestādei, ko šim nolūkam izvēlējušās dalībvalstis, kurās noticis minētais incidents.
(11) Az illetékes nemzeti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkével összhangban haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot minden súlyos váratlan eseményről, függetlenül attól, hogy hoztak-e intézkedéseket az eseménnyel kapcsolatban.
11. Valsts kompetentās iestādes nekavējoties paziņo Komisijai par visiem nopietniem incidentiem neatkarīgi no tā, vai tās ir rīkojušās saistībā ar to vai nē, saskaņā ar Regulas (ES) 2019/1020 20. pantu.
Az MI-rendszerek piacfelügyelete és piaci ellenőrzése az uniós piacon
Tirgus uzraudzība un MI sistēmu kontrole Savienības tirgū
(1) Az (EU) 2019/1020 rendelet az e rendelet hatálya alá tartozó MI-rendszerekre alkalmazandó. E rendelet hatékony végrehajtása érdekében:
1. MI sistēmām, uz kurām attiecas šī regula, piemēro Regulu (ES) 2019/1020. Šīs regulas efektīvas izpildes nolūkos:
a)
az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti gazdasági szereplőre történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi gazdasági szereplőt;
a)
atsauces uz Regulas (ES) 2019/1020 terminu “uzņēmējs” saprot kā tādas, kas ietver visus šīs regulas 2. panta 1. punktā norādītos operatorus;
b)
az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti termékre történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi MI-rendszert.
b)
atsauces uz Regulā (ES) 2019/1020 lietoto apzīmējumu “produkts” saprot kā tādas, kas ietver visas MI sistēmas, uz kurām attiecas šī regula.
(2) A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkének (4) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségeik részeként évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak és az érintett nemzeti versenyhatóságoknak a piacfelügyeleti tevékenységek során azonosított minden olyan információról, amely a versenyszabályokra vonatkozó uniós jog alkalmazása szempontjából potenciálisan érdekes lehet. Ezenfelül évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak arról, hogy az adott évben alkalmaztak-e tiltott gyakorlatokat, valamint a meghozott intézkedésekről.
2. Pildot savus ziņošanas pienākumus, kas paredzēti Regulas (ES) 2019/1020 34. panta 4. punktā, tirgus uzraudzības iestādes katru gadu ziņo Komisijai un attiecīgajām valsts konkurences iestādēm visu tirgus uzraudzības darbībās identificēto informāciju, kas tās varētu interesēt Savienības konkurences tiesību normu piemērošanā. Tās arī katru gadu ziņo Komisijai par aizliegtas prakses izmantošanu, kas notikusi minētā gada laikā, un par veiktajiem pasākumiem.
(3) Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a piacfelügyeleti hatóság e rendelet alkalmazásában az említett jogi aktusok alapján kijelölt, a piacfelügyeleti tevékenységekért felelős hatóság.
3. Augsta riska MI sistēmām, kas saistītas ar produktiem, uz kuriem attiecas I pielikuma A iedaļā uzskaitītie Savienības saskaņošanas tiesību akti, tirgus uzraudzības iestāde šīs regulas nolūkos ir saskaņā ar minētajiem tiesību aktiem izraudzītā iestāde, kas atbild par tirgus uzraudzības darbībām.
Az első albekezdéstől eltérve, és megfelelő körülmények között a tagállamok egy másik releváns hatóságot is kijelölhetnek arra, hogy piacfelügyeleti hatóságként járjon el, feltéve, hogy biztosítják az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásáért felelős, releváns ágazati piacfelügyeleti hatóságokkal való koordinációt.
Atkāpjoties no pirmās daļas un pamatotos apstākļos dalībvalstis var izraudzīties citu attiecīgu iestādi, lai tā rīkotos kā tirgus uzraudzības iestāde, ar noteikumu, ka tās nodrošina koordināciju ar attiecīgajām nozares tirgus uzraudzības iestādēm, kas ir atbildīgas par I pielikumā uzskaitīto Savienības saskaņošanas tiesību aktu izpildes panākšanu.
(4) Az e rendelet 79–83. cikkében említett eljárások nem alkalmazandók az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó MI-rendszerekre, amennyiben az ilyen jogi aktusok már rendelkeznek egyenértékű szintű védelmet biztosító, azonos célú eljárásokról. Ilyen esetekben helyettük a releváns ágazati eljárások alkalmazandók.
4. Šīs regulas 79. līdz 83. pantā minētās procedūras nepiemēro MI sistēmām, kas saistītas ar produktiem, uz kuriem attiecas I pielikuma A iedaļā uzskaitītie Savienības saskaņošanas tiesību akti, ja šādos tiesību aktos jau ir paredzētas procedūras, kuras nodrošina līdzvērtīgu aizsardzības līmeni un kurām ir tāds pats mērķis. Šādos gadījumos tā vietā piemēro attiecīgās nozares procedūras.
(5) A piacfelügyeleti hatóságok (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, a piacfelügyeleti hatóságok e rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása céljából adott esetben távolról is gyakorolhatják az említett rendelet 14. cikke (4) bekezdésének d) és j) pontjában említett hatásköröket.
5. Neskarot tirgus uzraudzības iestāžu pilnvaras, kas paredzētas Regulas (ES) 2019/1020 14. pantā, lai panāktu šīs regulas efektīvu izpildi, minētās Regulas 14. panta 4. punkta d) un j) apakšpunktā minētās tirgus uzraudzības iestādes pilnvaras attiecīgā gadījumā var īstenot attālināti.
(6) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog által szabályozott pénzügyi intézmények által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében e rendelet alkalmazásában a piacfelügyeleti hatóság az említett intézmények e jogszabályok szerinti pénzügyi felügyeletéért felelős releváns nemzeti hatóság, amennyiben az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.
6. Augsta riska MI sistēmām, ko laiž tirgū, nodod ekspluatācijā vai izmanto finanšu iestādes, kuras reglamentē Savienības tiesību akti par finanšu pakalpojumiem, tirgus uzraudzības iestāde šīs regulas vajadzībām ir attiecīgā valsts iestāde, kas saskaņā ar minētajiem tiesību aktiem atbild par šo iestāžu finanšu uzraudzību, ciktāl MI sistēmas laišana tirgū, nodošana ekspluatācijā vai lietošana ir tieši saistīta ar minēto finanšu pakalpojumu sniegšanu.
(7) A (6) bekezdéstől eltérve, megfelelő körülmények között és feltéve, hogy a koordináció biztosított, a tagállam e rendelet alkalmazásában egy másik megfelelő hatóságot is kijelölhet piacfelügyeleti hatóságként.
7. Atkāpjoties no 6. punkta, attiecīgos apstākļos un ar noteikumu, ka tiek nodrošināta koordinācija, dalībvalsts šīs regulas nolūkos par tirgus uzraudzības iestādi var noteikt citu attiecīgu iestādi.
Az 1024/2013/EU rendelettel létrehozott egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő, a 2013/36/EU irányelv alapján szabályozott hitelintézeteket felügyelő nemzeti piacfelügyeleti hatóságoknak haladéktalanul be kell jelenteniük az Európai Központi Banknak a piacfelügyeleti tevékenységeik során azonosított minden olyan információt, amely az Európai Központi Banknak az említett rendeletben meghatározott prudenciális felügyeleti feladatai szempontjából esetlegesen jelentőséggel bírhat.
Valstu tirgus uzraudzības iestādēm, kas uzrauga regulētās kredītiestādes, kuras tiek regulētas saskaņā ar Direktīvu 2013/36/ES un kuras piedalās vienotajā uzraudzības mehānismā, kas izveidots ar Regulu (ES) Nr. 1024/2013, būtu nekavējoties jāziņo Eiropas Centrālajai bankai visa tirgus uzraudzības darbību gaitā identificētā informācija, kas varētu būt noderīga Eiropas Centrālās bankas prudenciālās uzraudzības uzdevumu veikšanai, kā norādīts minētajā regulā.
(8) Az e rendelet III. mellékletének 1. pontjában felsorolt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, amennyiben a rendszereket bűnüldözési célokra, határellenőrzésre, valamint az igazságosság és a demokrácia területén használják, továbbá az e rendelet III. mellékletének 6., 7. és 8. pontjában felsorolt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, a tagállamok e rendelet alkalmazásában vagy az (EU) 2016/679 rendelet vagy az (EU) 2016/680 irányelv szerinti illetékes adatvédelmi felügyeleti hatóságokat, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 41–44. cikkében megállapítottakkal azonos feltételek alapján kijelölt bármely egyéb hatóságot jelölnek ki piacfelügyeleti hatóságokként. A piacfelügyeleti tevékenységek semmilyen módon nem érinthetik az igazságügyi hatóságok függetlenségét, vagy nem befolyásolhatják egyébként a tevékenységeiket, amikor igazságügyi minőségükben járnak el.
8. Augsta riska MI sistēmām, kas uzskaitītas šīs regulas III pielikuma 1. punktā, ciktāl šīs sistēmas izmanto tiesībaizsardzības nolūkos, robežpārvaldības un tiesiskuma un demokrātijas nolūkos, un augsta riska MI sistēmām, kas uzskaitītas III pielikuma 6.,7. un 8. punktā, dalībvalstis šīs regulas nolūkos par tirgus uzraudzības iestādēm izraugās vai nu kompetentās datu aizsardzības uzraudzības iestādes, kas paredzētas Regulā (ES) 2016/679 vai Direktīvā (ES) 2016/680, vai jebkuru citu iestādi, kas izraudzīta, ievērojot tos pašus nosacījumus, kas paredzēti Direktīvas (ES) 2016/680 41.–44. pantā. Tirgus uzraudzības darbības nekādā veidā neietekmē tiesu iestāžu neatkarību vai kā citādi neiejaucas to darbībā, kad tās rīkojas tiesu varas ietvaros.
(9) Amennyiben az Unió intézményei, szervei, hivatalai vagy ügynökségei e rendelet hatálya alá tartoznak, az európai adatvédelmi biztos jár el piacfelügyeleti hatóságukként, kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságával kapcsolatban.
9. Ja šīs regulas piemērošanas jomā ietilpst Savienības iestādes, struktūras, biroji vai aģentūras, kā to tirgus uzraudzības iestāde darbojas Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītājs, izņemot attiecībā uz Eiropas Savienības Tiesu, kas rīkojas tiesu varas ietvaros.
(10) A tagállamok elősegítik az e rendelet alapján kijelölt piacfelügyeleti hatóságok és az I. mellékletben vagy más uniós jogszabályban felsorolt olyan uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazását felügyelő egyéb releváns nemzeti hatóságok vagy szervek közötti koordinációt, amelyek a nagy kockázatú MI-rendszerek szempontjából relevánsak lehetnek.
10. Dalībvalstis atbalsta koordināciju starp tirgus uzraudzības iestādēm, kas izraudzītas saskaņā ar šo regulu, un citām attiecīgām valsts iestādēm vai struktūrām, kuras uzrauga I pielikumā uzskaitīto Savienības saskaņošanas tiesību aktu vai citu tādu Savienības tiesību aktu piemērošanu, kuri varētu būt svarīgi attiecībā uz III pielikumā minētajām augsta riska MI sistēmām.
(11) A piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy javaslatot tegyenek olyan, a piacfelügyeleti hatóságok által önállóan vagy a Bizottsággal közösen végzendő közös tevékenységekre, például közös vizsgálatokra, amelyek célja – e rendelet vonatkozásában – a megfelelés előmozdítása, a meg nem felelés feltárása, a figyelemfelhívás vagy az iránymutatás a nagy kockázatú MI-rendszerek azon konkrét kategóriáira tekintettel, amelyekről bebizonyosodik, hogy két vagy több tagállamban jelentenek súlyos kockázatot az (EU) 2019/1020 rendelet 9. cikkével összhangban. Az MI-hivatalnak a közös vizsgálatokhoz koordinációs támogatást kell nyújtania.
11. Tirgus uzraudzības iestādes un Komisija spēj ierosināt jaunas darbības, tostarp kopīgas izmeklēšanas, kas jāveic tirgus uzraudzības iestādēm vai tirgus uzraudzības iestādēm kopā ar Komisiju, nolūkā veicināt atbilstību, konstatēt neatbilstību, uzlabot informētību vai sniegt norādījumus saistībā ar šo regulu attiecībā uz konkrētām augsta riska MI sistēmu kategorijām, par kurām konstatēts, ka tās rada nopietnu risku divās vai vairāk dalībvalstīs, saskaņā ar Regulas (ES) 2019/1020 9. pantu. MI birojs sniedz koordinācijas atbalstu kopīgām izmeklēšanām.
(12) Az (EU) 2019/1020 rendelet alapján biztosított hatáskörök sérelme nélkül, adott esetben és a piacfelügyeleti hatóság feladatainak ellátásához szükséges mértékre korlátozva, a szolgáltatónak teljes hozzáférést kell adnia a piacfelügyeleti hatóságok számára a dokumentációhoz, valamint a nagy kockázatú MI-rendszer kifejlesztéséhez alkalmazott tanító-, validálási és tesztadatkészletekhez, többek között – adott esetben és biztonsági garanciák mellett – alkalmazásprogramozási felületeken (API) vagy távoli hozzáférést lehetővé tevő egyéb releváns műszaki megoldásokon és eszközökön keresztül.
12. Neskarot Regulā (ES) 2019/1020 paredzētās pilnvaras, un attiecīgā gadījumā un tiktāl, ciktāl tas ir nepieciešams tirgus uzraudzības iestāžu uzdevumu izpildei, nodrošinātāji tām piešķir pilnīgu piekļuvi dokumentācijai, kā arī apmācības, validēšanas un testēšanas datu kopām, ko izmanto augsta riska MI sistēmu izstrādei, tostarp – attiecīgā gadījumā un ievērojot drošības aizsardzības pasākumus –, izmantojot lietojumprogrammu saskarnes (API) vai citus attiecīgus tehniskos līdzekļus un rīkus, kas nodrošina attālinātu piekļuvi.
(13) Indokolással ellátott kérésre és kizárólag a következő két feltétel együttes teljesülése esetén a piacfelügyeleti hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a nagy kockázatú MI-rendszer forráskódjához:
13. Tirgus uzraudzības iestādēm piekļuvi augsta riska MI sistēmas pirmkodam piešķir pēc pamatota pieprasījuma un tikai tad, ja ir izpildīti abi šādi nosacījumi:
a)
a forráskódhoz való hozzáférés annak értékeléséhez szükséges, hogy a nagy kockázatú MI-rendszer megfelel-e a III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelményeknek; és
a)
piekļuve pirmkodam ir nepieciešama, lai novērtētu augsta riska MI sistēmas atbilstību III nodaļas 2. iedaļā noteiktajām prasībām; un
b)
a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokon és dokumentáción alapuló tesztelési vagy auditeljárásokat és ellenőrzéseket kimerítették, illetve azok elégtelennek bizonyultak.
b)
testēšanas vai revīzijas procedūras un verifikācijas, kuru pamatā ir nodrošinātāja sniegtie dati un dokumentācija, ir izsmeltas vai izrādījušās nepietiekamas.
(14) A piacfelügyeleti hatóságok által megszerzett információkat, illetve dokumentációt a 78. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségeknek megfelelően kell kezelni.
14. Ar informāciju vai dokumentāciju, ko ieguvušas tirgus uzraudzības iestādes, rīkojas saskaņā ar 78. pantā noteiktajiem konfidencialitātes pienākumiem.
A kockázatot jelentő MI-rendszerek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások
Valsts līmeņa procedūra rīcībai ar MI sistēmām, kas rada risku
(1) Kockázatot jelentő MI-rendszerek alatt az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 19. pontjában meghatározott, „kockázatot jelentő termék” értendő, amennyiben e rendszerek kockázatot jelentenek személyek egészségére és biztonságára, illetve alapvető jogaira nézve.
1. MI sistēmas, kas rada risku, ir “produkts, kas rada risku”, kā definēts Regulas (ES) 2019/1020 3. panta 19. punktā, ciktāl tās rada risku personu veselībai vai drošībai, vai pamattiesībām.
(2) Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságának elegendő oka van úgy megítélni, hogy egy MI-rendszer az e cikk (1) bekezdésben említettek alapján kockázatot jelent, el kell végeznie az érintett MI-rendszer értékelését a tekintetben, hogy az megfelel-e az e rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek és kötelezettségnek. Különös figyelmet kell fordítani azon MI-rendszerekre, amelyek kockázatot jelentenek a kiszolgáltatott csoportokra. Amennyiben az alapvető jogokat veszélyeztető kockázatokat azonosítanak, a piacfelügyeleti hatóságnak tájékoztatnia kell a 77. cikk (1) bekezdésében említett érintett nemzeti hatóságokat vagy szerveket is, és azokkal teljes mértékben együtt kell működnie. A releváns gazdasági szereplőknek szükség szerint együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatósággal és a 77. cikk (1) bekezdésében említett egyéb nemzeti hatóságokkal vagy szervekkel.
2. Ja dalībvalsts tirgus uzraudzības iestādei ir pietiekams pamats uzskatīt, ka MI sistēma rada risku, kā minēts šā panta 1. punktā, tā veic attiecīgās MI sistēmas izvērtēšanu attiecībā uz tās atbilstību visām prasībām un pienākumiem, kas noteikti šajā regulā. Īpašu uzmanību pievērš MI sistēmām, kas rada risku neaizsargātām grupām. Ja ir identificēti riski pamattiesībām, tirgus uzraudzības iestāde informē arī attiecīgās publiskās iestādes vai struktūras, kas minētas 77. panta 1. punktā, un pilnībā sadarbojas ar tām. Attiecīgie operatori pēc vajadzības sadarbojas ar tirgus uzraudzības iestādi un ar citām 77. panta 1. punktā minētajām publiskām iestādēm vai struktūrām.
Amennyiben az említett értékelés során a nemzeti felügyeleti hatóság vagy adott esetben a nemzeti felügyeleti hatóság a 77. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti hatósággal együttműködésben megállapítja, hogy az MI-rendszer nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek és kötelezettségeknek, haladéktalanul elő kell írnia a releváns gazdasági szereplő számára, hogy – az adott esetben a piacfelügyeleti hatóság által előírt időszakon, de legkésőbb tizenöt munkanapon belül, vagy adott esetben a releváns uniós harmonizációs jogszabályokban előírtak szerint, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb – tegyen meg minden ahhoz szükséges megfelelő korrekciós intézkedést, hogy az MI-rendszer megfeleljen az említett követelményeknek, vonja ki az MI-rendszert a forgalomból vagy hívja vissza azt.
Ja minētajā izvērtēšanā tirgus uzraudzības iestāde vai, attiecīgā gadījumā, tirgus uzraudzības iestāde sadarbībā ar valsts publisku iestādi, kas minēta 77. panta 1. punktā, konstatē, ka augsta riska MI sistēma neatbilst šajā regulā noteiktajām prasībām un pienākumiem, tā bez liekas kavēšanās pieprasa attiecīgajam operatoram veikt visas pienācīgās korektīvās darbības, lai panāktu MI sistēmas atbilstību, vai MI sistēmu izņemt no tirgus vai atsaukt termiņā, ko tirgus uzraudzības iestāde var noteikt, un jebkurā gadījumā ne vēlāk kā 15 darba dienu laikā vai, kā attiecīgi paredzēts piemērojamajos Savienības saskaņošanas tiesību aktos.
A piacfelügyeleti hatóságnak ennek megfelelően tájékoztatnia kell az érintett bejelentett szervezetet. Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikke alkalmazandó.
Tirgus uzraudzības iestāde attiecīgi informē attiecīgo paziņoto struktūru. Uz šā punkta otrajā daļā minētajiem pasākumiem attiecas Regulas (ES) 2019/1020 18. pants.
(3) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az adott ország területére, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólította.
3. Ja tirgus uzraudzības iestāde uzskata, ka neatbilstība neaprobežojas tikai ar tās valsts teritoriju, tā bez liekas kavēšanās informē Komisiju un pārējās dalībvalstis par izvērtēšanas rezultātiem un par darbībām, ko tā operatoram pieprasījusi veikt.
(4) A gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett MI-rendszer tekintetében minden megfelelő korrekciós intézkedést meghozzon.
4. Operators nodrošina, ka visas pienācīgās korektīvās darbības tiek veiktas attiecībā uz visām attiecīgajām MI sistēmām, kuras tas darījis pieejamas Savienības tirgū.
(5) Amennyiben az MI-rendszer üzemeltetője nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a (2) bekezdésben említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságnak meg kell hoznia minden megfelelő átmeneti intézkedést az MI-rendszer nemzeti piacon történő forgalmazásának vagy üzembe helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve a termék vagy a különálló MI-rendszer forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezekről az intézkedésekről a hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
5. Ja MI sistēmas operators neveic pienācīgu korektīvu darbību 2. punktā minētajā termiņā, tirgus uzraudzības iestāde veic visus vajadzīgos provizoriskos pasākumus, lai aizliegtu vai ierobežotu to, ka MI sistēma tiek darīta pieejama tās valsts tirgū vai nodota ekspluatācijā, izņemtu produktu vai savrupo MI sistēmu no minētā tirgus vai atsauktu to. Minētā iestāde bez liekas kavēšanās paziņo Komisijai un pārējām dalībvalstīm par minētajiem pasākumiem.
(6) Az (5) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell minden rendelkezésre álló információt, különösen az előírásoknak nem megfelelő MI-rendszer azonosításához szükséges információkat, az MI-rendszer származási helyét, és az ellátási láncot, a feltételezett meg nem felelésnek és a fennálló kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint a releváns gazdasági szereplő által felhozott érveket. Így különösen, a piacfelügyeleti hatóságoknak jelezniük kell, hogy a meg nem felelés a következő okok közül egy vagy több miatt következett-e be:
6. Šā panta 5. punktā minētajā paziņojumā iekļauj visas pieejamās ziņas, jo īpaši informāciju, kas vajadzīga neatbilstīgās MI sistēmas identificēšanai, datus par MI sistēmas izcelsmi un piegādes ķēdi, norādītās iespējamās neatbilstības un saistītā riska raksturu, veikto valsts pasākumu raksturu un ilgumu, kā arī attiecīgā operatora izvirzītos argumentus. Tirgus uzraudzības iestādes jo īpaši norāda, vai neatbilstība ir saistīta ar vienu vai vairākiem šādiem aspektiem:
a)
az 5. cikkben említett MI-gyakorlatok tilalmának be nem tartása;
a)
5. pantā minētās MI prakses aizlieguma neievērošana;
b)
valamely nagy kockázatú MI-rendszer nem felel meg a III. fejezet 2. szakaszában foglalt követelményeknek;
b)
augsta riska MI sistēmas neatbilstība III nodaļas 2. iedaļā noteiktajām prasībām;
c)
a megfelelés vélelmét megalapozó, a 40. és a 41. cikkben említett harmonizált szabványok vagy közös előírások hiányosságai;
c)
trūkumi 40. un 41. pantā minētajos saskaņotajos standartos vai kopīgajās specifikācijās, uz kuru pamata piešķir pieņēmumu par atbilstību;
d)
az 50. cikknek való meg nem felelés.
d)
neatbilstība 50. pantam.
(7) A piacfelügyeleti hatóságoknak – az eljárást kezdeményező tagállam piacfelügyeleti hatóságának kivételével – indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a birtokukban lévő további információkról, amelyek az érintett MI-rendszer meg nem feleléséről tanúskodnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett tagállami intézkedéssel – a kifogásaikról.
7. Tirgus uzraudzības iestādes, kas nav procedūru sākušās dalībvalsts tirgus uzraudzības iestāde, bez liekas kavēšanās informē Komisiju un pārējās dalībvalstis par visiem pieņemtajiem pasākumiem un visu savā rīcībā esošo papildu informāciju par attiecīgās MI sistēmas neatbilstību un – ja tās nepiekrīt paziņotajam valsts pasākumam – informē par saviem iebildumiem.
(8) Amennyiben az e cikk (5) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül sem valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága, sem a Bizottság nem emel kifogást egy másik tagállam piacfelügyeleti hatósága által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni. Ez nem érinti az érintett gazdasági szereplőnek az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikke szerinti eljárási jogait. Az e bekezdésben említett három hónapos határidőt 30 napra kell csökkenteni az e rendelet 5. cikkében említett MI-gyakorlatok tilalmának be nem tartása esetén.
8. Ja trīs mēnešu laikā no šā panta 5. punktā minētā paziņojuma saņemšanas ne kādas dalībvalsts tirgus uzraudzības iestāde, ne Komisija nav cēlusi iebildumus pret citas dalībvalsts tirgus uzraudzības iestādes veiktu provizorisku pasākumu, minēto pasākumu uzskata par pamatotu. Tas neskar attiecīgā operatora procesuālās tiesības saskaņā ar Regulas (ES) 2019/1020 18. pantu. Šīs regulas 5. pantā minētās MI prakses aizlieguma neievērošanas gadījumā šajā punktā minēto trīs mēnešu termiņu samazina līdz 30 dienām.
(9) A piacfelügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett termékkel vagy MI-rendszerrel kapcsolatban indokolatlan késedelem nélkül megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára kerüljön sor, ideértve a termék vagy az MI-rendszer forgalomból való kivonását is az adott tagállam piacáról.
9. Tirgus uzraudzības iestādes nodrošina, ka attiecībā uz attiecīgo produktu vai MI sistēmu bez liekas kavēšanās tiek veikti pienācīgi ierobežojoši pasākumi, piemēram, produkta vai MI sistēmas izņemšana no to tirgus.
(1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban a tagállamok megállapítják az e rendelet gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó – adott esetben figyelmeztetéseket és nem pénzbeli intézkedéseket is magukban foglaló – szankciókra és egyéb végrehajtási intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására, figyelembe véve ennek során a Bizottság által a 96. cikk szerint kiadott iránymutatásokat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Figyelmet kell fordítaniuk a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – érdekeire, valamint gazdasági életképességükre.
1. Saskaņā ar šīs regulas noteikumiem dalībvalstis nosaka noteikumus par sodiem un citiem izpildes panākšanas pasākumiem – kuri var ietvert arī brīdinājumus un nemonetārus pasākumus –, kas piemērojami par operatoru izdarītiem šīs regulas pārkāpumiem, un veic visus nepieciešamos pasākumus, lai nodrošinātu, ka tie tiek īstenoti pareizi un efektīvi un ņemot vērā norādījumus, ko Komisija izdevusi, ievērojot 96. pantu. Paredzētie sodi ir iedarbīgi, samērīgi un atturoši. Tajos ņem vērā MVU, tostarp jaunuzņēmumu, intereses un to ekonomisko dzīvotspēju.
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett szankciókra és egyéb végrehajtási intézkedésekre vonatkozó szabályokról haladéktalanul, de legkésőbb az alkalmazás kezdőnapjáig értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.
2. Dalībvalstis nekavējoties un vēlākais līdz piemērošanas sākuma dienai paziņo Komisijai par 1. punktā minētajiem noteikumiem par sodiem un citiem izpildes panākšanas pasākumiem un nekavējoties paziņo tai par visiem to turpmākiem grozījumiem.
(3) Az 5. cikkben említett MI-gyakorlatok tilalmának be nem tartása legfeljebb 35 000 000 EUR összegű, vagy ha az elkövető vállalkozás, az előző pénzügyi év teljes globális éves árbevételének legfeljebb 7 %-át kitevő összegű közigazgatási bírsággal sújtandó, a kettő közül a magasabb összegűt figyelembe véve.
3. Par 5. pantā minētās MI prakses aizlieguma neievērošanu piemēro administratīvos naudas sodus līdz 35 000 000 EUR vai, ja pārkāpējs ir uzņēmums, līdz 7 % no tā kopējā globālā apgrozījuma iepriekšējā finanšu gadā, atkarībā no tā, kurš no tiem ir lielāks.
(4) Ha az MI-rendszer nem felel meg a gazdasági szereplőkkel vagy a bejelentett szervezetekkel kapcsolatos – az 5. cikkben meghatározottaktól eltérő –, következő rendelkezések bármelyikének, az legfeljebb 15 000 000 EUR összegű, vagy ha az elkövető vállalkozás, az előző pénzügyi év teljes globális éves árbevételének legfeljebb 3 %-át kitevő összegű közigazgatási bírsággal sújtandó, a kettő közül a magasabb összegűt figyelembe véve:
4. Par neatbilstību kādam no turpmāk uzskaitītajiem noteikumiem, kas attiecas uz operatoriem vai paziņotajām struktūrām, atskaitot tos, kas noteikti 5. pantā, piemēro administratīvos naudas sodus līdz 15 000 000 EUR apmērā vai, ja pārkāpējs ir uzņēmums, līdz 3 % apmērā no tā kopējā globālā apgrozījuma iepriekšējā finanšu gadā, atkarībā no tā, kurš no tiem ir lielāks:
a)
a szolgáltatók 16. cikk szerinti kötelezettségei;
a)
nodrošinātāju pienākumi, ievērojot 16. pantu;
b)
a meghatalmazott képviselők 22. cikk szerinti kötelezettségei;
b)
pilnvaroto pārstāvju pienākumi, ievērojot 22. pantu;
c)
az importőrök 23. cikk szerinti kötelezettségei;
c)
importētāju pienākumi, ievērojot 23. pantu;
d)
a forgalmazók 24. cikk szerinti kötelezettségei;
d)
izplatītāju pienākumi, ievērojot 24. pantu;
e)
az alkalmazók 26. cikk szerinti kötelezettségei;
e)
uzturētāju pienākumi, ievērojot 26. pantu;
f)
a bejelentett szervezeteknek a 31. cikk, a 33. cikk (1), (3) és (4) bekezdése vagy a 34. cikk szerinti követelményei és kötelezettségei;
f)
prasības attiecībā uz paziņotajām struktūrām un to pienākumi saskaņā ar 31. pantu, 33. panta 1., 3. un 4. punktu vai 34. pantu;
g)
a szolgáltatókra és az alkalmazókra vonatkozó, 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek.
g)
pārredzamības pienākumi attiecībā uz nodrošinātājiem un uzturētājiem, ievērojot 50. pantu.
(5) Ha a bejelentett szervezetek vagy az illetékes nemzeti hatóságok kérésére válaszul helytelen, hiányos vagy félrevezető információ szolgáltatása történik, az legfeljebb 7 500 000 EUR összegű, vagy ha az elkövető vállalkozás, az előző pénzügyi év teljes globális éves árbevételének legfeljebb 1 %-át kitevő összegű közigazgatási bírsággal sújtandó, a kettő közül a magasabb összegűt figyelembe véve.
5. Par nepareizas, nepilnīgas vai maldinošas informācijas sniegšanu paziņotajām struktūrām un valsts kompetentajām iestādēm atbildē uz pieprasījumu piemēro administratīvos naudas sodus līdz 7 500 000 EUR apmērā vai, ja pārkāpējs ir uzņēmums, līdz 1 % apmērā no tā kopējā globālā apgrozījuma iepriekšējā finanšu gadā, atkarībā no tā, kurš no tiem ir lielāks.
(6) A kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások esetében az e cikkben említett egyes pénzbírságok nem haladhatják meg a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett százalékos arányokat, illetve összegeket, és a kettő közül mindig az alacsonyabbat kell figyelembe venni.
6. MVU, tostarp jaunuzņēmumu, gadījumā katrs šajā pantā minētais naudas sods ir līdz procentuālajam apmēram vai apmēram, kas minēts 3., 4. un 5. punktā, atkarībā no tā, kurš no tiem ir mazāks.
(7) A közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatalakor és a közigazgatási bírság összegéről hozott döntés során minden egyes esetben figyelembe kell venni az adott helyzetre vonatkozó valamennyi releváns körülményt, és – adott esetben – figyelmet kell fordítani a következőkre:
7. Lemjot par to, vai piemērot administratīvo naudas sodu, un lemjot par administratīvā naudas soda apmēru, katrā atsevišķā gadījumā ņem vērā visus attiecīgos konkrētās situācijas apstākļus un, attiecīgā gadījumā, izvērtē šādus elementus:
a)
a jogsértés és következményeinek jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve az MI-rendszer célját, valamint adott esteben az érintett személyek számát és az általuk elszenvedett kár mértékét;
a)
pārkāpuma un tā seku raksturs, smagums un ilgums, ņemot vērā MI sistēmas nolūku, kā arī, attiecīgā gadījumā, skarto personu skaits un tām nodarītā kaitējuma apmērs;
b)
ugyanazon jogsértés miatt más piacfelügyeleti hatóságok szabtak-e már ki közigazgatási bírságot ugyanazon gazdasági szereplővel szemben;
b)
vai citas tirgus uzraudzības iestādes jau ir piemērojušas administratīvos naudas sodus tam pašam operatoram par to pašu pārkāpumu;
c)
más uniós vagy nemzeti jog megsértése miatt más hatóságok szabtak-e már ki közigazgatási bírságot ugyanazon gazdasági szereplővel szemben, amennyiben az említett jogsértések e rendelet tényleges megsértését jelentő ugyanazon tevékenységből vagy mulasztásból fakadnak;
c)
vai citas iestādes tam pašam operatoram jau ir piemērojušas administratīvos naudas sodus par citu Savienības vai valsts tiesību aktu pārkāpumiem, ja šādu pārkāpumu pamatā ir tā pati darbība vai bezdarbība, kas ir attiecīgs šīs regulas pārkāpums;
d)
a jogsértést elkövető gazdasági szereplő mérete, éves árbevétele és piaci részesedése;
d)
operatora, kurš izdarījis pārkāpumu, lielums, gada apgrozījums un tirgus daļa;
e)
az eset körülményei szerint alkalmazandó, bármely egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező, így például a jogsértésből fakadó, közvetlen vagy közvetett pénzügyi haszon szerzése vagy veszteség elkerülése;
e)
jebkāds cits pastiprinošs vai mīkstinošs apstāklis, kas piemērojams lietas apstākļiem, piemēram, no pārkāpuma tieši vai netieši gūti finansiālie labumi vai novērsti zaudējumi;
f)
a nemzeti illetékes hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetleges kedvezőtlen hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;
f)
pakāpe, kādā notiek sadarbība ar valstu kompetentajām iestādēm, lai novērstu pārkāpumu un mazinātu tā iespējamās nelabvēlīgās sekas;
g)
a gazdasági szereplő felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa végrehajtott technikai és szervezeti intézkedéseket;
g)
operatora atbildības pakāpe, ņemot vērā tā īstenotos tehniskos un organizatoriskos pasākumus;
h)
az, ahogyan az illetékes nemzeti hatóságok tudomást szereztek a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági szereplő jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;
h)
veids, kādā par pārkāpumu ir uzzinājušas valsts kompetentās iestādes, jo īpaši to, vai operators ir ziņojis par pārkāpumu, un, ja ir, – kādā mērā;
i)
a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;
i)
vai pārkāpums izdarīts tīši vai nolaidības dēļ;
j)
intézkedések, amelyeket a gazdasági szereplő az érintett személyek által elszenvedett károk enyhítése érdekében tett.
j)
visas darbības, ko operators veicis, lai mazinātu skartajām personām nodarīto kaitējumu.
(8) Minden tagállam szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben szabhatók ki közigazgatási bírságok az adott tagállamban létrehozott hatóságokra és szervekre.
8. Katra dalībvalsts paredz noteikumus par to, kādā mērā administratīvos naudas sodus var uzlikt publiskām iestādēm un struktūrām, kas izveidotas minētajā dalībvalstī.
(9) A tagállamok jogrendszerétől függően a közigazgatási bírságokra vonatkozó szabályok alkalmazhatók olyan módon, hogy a bírságokat – az adott tagállamban alkalmazandó szabályoknak megfelelően – az illetékes nemzeti bíróságok vagy adott esetben más szervek szabják ki. Az ilyen szabályok alkalmazásának ezekben a tagállamokban azonos hatással kell járniuk.
9. Atkarībā no dalībvalstu tiesību sistēmas noteikumus par administratīvajiem naudas sodiem var piemērot tādā veidā, ka naudas sodus uzliek, attiecīgi, kompetentās valsts tiesas vai citas struktūras minētajās dalībvalstīs. Šādu noteikumu piemērošanai minētajās dalībvalstīs ir līdzvērtīga ietekme.
(10) Az e cikk szerinti hatásköröket az uniós és a nemzeti joggal összhangban lévő megfelelő eljárási garanciák – többek között a hatékony jogorvoslatok és a jogszerű eljárás – mellett kell gyakorolni.
10. Šajā pantā paredzēto pilnvaru izmantošanai piemēro atbilstošas procesuālas garantijas saskaņā ar Savienības un valsts tiesību aktiem, tostarp efektīvu tiesību aizsardzību tiesā un pienācīgu procesu.
(11) A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak az adott évben e cikkel összhangban kiszabott közigazgatási bírságokról, valamint a kapcsolódó jogvitákról vagy bírósági eljárásokról.
11. Dalībvalstis katru gadu ziņo Komisijai par administratīvajiem naudas sodiem, ko tās attiecīgajā gadā ir noteikušas, saskaņā ar šo pantu, un par visām saistītajām tiesvedībām vai tiesas procesiem.
Értékelés és felülvizsgálat
Izvērtēšana un pārskatīšana
(1) A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően, a 97. cikkben meghatározott felhatalmazási időszak végéig évente egyszer értékeli a III. mellékletben szereplő jegyzék és a tiltott MI-gyakorlatok 5. cikkben meghatározott jegyzéke módosításának szükségességét. A Bizottság az említett értékelés megállapításait továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
1. Reizi gadā pēc šīs regulas stāšanās spēkā un līdz 97. pantā noteiktā pilnvaru deleģēšanas laikposma beigām Komisija novērtē nepieciešamību grozīt III pielikuma sarakstu un 5. pantā paredzēto aizliegtās MI prakses sarakstu. Minētās novērtēšanas konstatējumus Komisija iesniedz Eiropas Parlamentam un Padomei.
(2) A Bizottság 2028. augusztus 2-ig, és azt követően négyévente értékeli a következőket, és azokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:
2. Līdz 2028. gada 2. augustam un pēc tam reizi četros gados Komisija izvērtē un ziņo Eiropas Parlamentam un Padomei par:
a)
a III. mellékletben szereplő meglévő területkategóriák bővítésére vagy új területkategóriák felvételére irányuló módosítások szükségessége;
a)
nepieciešamību pēc grozījumiem nolūkā paplašināt esošās jomu kategorijas vai pievienot jaunas jomu kategorijas III pielikumā;
b)
a további átláthatósági intézkedéseket igénylő MI-rendszerek 50. cikkben szereplő jegyzékének módosításai;
b)
grozījumiem MI sistēmu sarakstā, attiecībā uz kurām vajadzīgi papildu pārredzamības pasākumi 50. pantā;
c)
a felügyeleti és irányítási rendszer hatékonyságának megerősítésére irányuló módosítások.
c)
grozījumiem nolūkā stiprināt uzraudzības un pārvaldības sistēmas efektivitāti.
(3) A Bizottság 2029. augusztus 2-ig, majd azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. A jelentésnek értékelést kell magában foglalnia a végrehajtás struktúrájára és arra vonatkozóan, hogy esetlegesen szükség van-e valamely uniós ügynökségre a feltárt hiányosságok orvoslásához. A megállapítások alapján az említett jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie. A jelentéseket közzé kell tenni.
3. Līdz 2029. gada 2. augustam un pēc tam reizi četros gados Komisija iesniedz Eiropas Parlamentam un Padomei ziņojumu par šīs regulas izvērtēšanu un pārskatīšanu. Ziņojumā ietver novērtējumu attiecībā uz izpildes panākšanas struktūru un iespējamu vajadzību pēc Savienības aģentūras visu apzināto trūkumu novēršanai. Pamatojoties uz konstatējumiem, minētajam ziņojumam attiecīgā gadījumā pievieno priekšlikumu šīs regulas grozījumiem. Šos ziņojumus publisko.
(4) A (2) bekezdésben említett jelentésekben különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
4. Ziņojumos, kas minēti 2. punktā, īpašu uzmanību pievērš šādiem jautājumiem:
a)
az illetékes nemzeti hatóságok pénzügyi, műszaki és emberi erőforrásainak helyzete az e rendelet alapján számukra kijelölt feladatok hatékony elvégzése érdekében;
a)
to valstu kompetento iestāžu finanšu, tehnisko un cilvēkresursu statuss, kas vajadzīgi, lai efektīvi veiktu uzdevumus, kuri tām uzticēti saskaņā ar šo regulu;
b)
a tagállamok által az e rendelet megsértése esetén alkalmazott szankciók és különösen a 99. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási bírságok helyzete;
b)
situācija saistībā ar sodiem, jo īpaši administratīvajiem naudas sodiem, kā minēts 99. panta 1. punktā, kurus dalībvalstis piemēro par šīs regulas noteikumu pārkāpumiem;
c)
az e rendelet támogatására kidolgozott, elfogadott harmonizált szabványok és közös előírások;
c)
pieņemtie saskaņotie standarti un kopīgās specifikācijas, kas izstrādātas šīs regulas atbalstam;
d)
az e rendelet alkalmazásának megkezdése után piacra lépő vállalkozások száma, és ezek közül mennyi a kkv.
d)
to uzņēmumu skaits, kas ienāk tirgū pēc šīs regulas piemērošanas sākuma, un cik daudz no tiem ir MVU.
(5) A Bizottság 2028. augusztus 2-ig értékeli az MI-hivatal működését, azt, hogy az MI-hivatal elegendő hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik-e feladatainak ellátásához, valamint azt, hogy e rendelet megfelelő végrehajtása és érvényesítése szempontjából releváns és szükséges lenne-e továbbfejleszteni az MI-hivatalt és annak végrehajtási hatásköreit, és növelni annak erőforrásait. A Bizottság értékeléséről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
5. Līdz 2028. gada 2. augustam Komisija izvērtē MI biroja darbību, to, vai MI birojam ir piešķirtas pietiekamas pilnvaras un kompetences, lai tas varētu pildīt savus uzdevumus, un vai šīs regulas pienācīgai īstenošanai un izpildes panākšanai būtu svarīgi un nepieciešami uzlabot MI biroju un tā izpildes panākšanas kompetences un palielināt tā resursus. Komisija iesniedz izvērtējuma ziņojumu Eiropas Parlamentam un Padomei.
(6) A Bizottság 2028. augusztus 2-ig, majd azt követően négyévente jelentést nyújt be az általános célú MI-modellek energiahatékony fejlesztésével kapcsolatos szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása terén elért előrehaladás áttekintéséről, és értékeli, hogy szükség van-e további intézkedésekre vagy fellépésekre, beleértve a kötelező erejű intézkedéseket vagy fellépéseket is. A jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és azt nyilvánosságra kell hozni.
6. Līdz 2028. gada 2. augustam un pēc tam reizi četros gados Komisija iesniedz ziņojumu par vispārīga lietojuma MI modeļu energoefektīvas izstrādes standartizācijas nodevumu izstrādē gūtā progresa pārskatīšanu un novērtē vajadzību pēc turpmākiem pasākumiem vai darbībām, tostarp saistošiem pasākumiem vai darbībām. Šo ziņojumu iesniedz Eiropas Parlamentam un Padomei un publisko.
(7) A Bizottság 2028. augusztus 2-ig, majd azt követően háromévente értékeli az önkéntes magatartási kódexek hatását és hatékonyságát a III. fejezet 2. szakaszában foglalt, a nagy kockázatú MI-rendszerektől eltérő MI-rendszerekre vonatkozó követelmények és esetleg a nagy kockázatú MI-rendszerektől eltérő MI-rendszerekre vonatkozó egyéb további, így például a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó követelmények alkalmazásának előmozdítása érdekében.
7. Līdz 2028. gada 2. augustam un pēc tam reizi trīs gados Komisija izvērtē brīvprātīgo rīcības kodeksu ietekmi un efektivitāti, lai veicinātu III nodaļas 2. iedaļā noteikto prasību piemērošanu attiecībā uz MI sistēmām, kas nav augsta riska MI sistēmas, un, iespējams, citu papildu prasību piemērošanu attiecībā uz MI sistēmām, kas nav augsta riska MI sistēmas, tostarp saistībā ar vides ilgtspēju.
(8) Az (1)–(7) bekezdés alkalmazásában a Testület, a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok kérésre és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak.
8. Šā panta 1. līdz 7. punkta nolūkos MI padome, dalībvalstis un valstu kompetentās iestādes Komisijai pēc tās pieprasījuma un bez liekas kavēšanās sniedz informāciju.
(9) A Bizottság az (1)–(7) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálatok során figyelembe veszi a Testület, az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb megfelelő szervek vagy források álláspontját és megállapításait.
9. Veicot 1. līdz 7. punktā minēto izvērtēšanu un pārskatīšanu, Komisija ņem vērā MI padomes, Eiropas Parlamenta, Padomes un citu attiecīgo struktūru vai avotu nostāju un konstatējumus.
(10) A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására, figyelembe véve különösen a technológiai fejlődést, az MI-rendszereknek az egészségre és a biztonságra, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatását, továbbá tekintettel az információs társadalom fejlődési szintjére.
10. Vajadzības gadījumā Komisija iesniedz attiecīgus priekšlikumus par šīs regulas grozīšanu, jo īpaši, ņemot vērā norises tehnoloģiju jomā, MI sistēmu ietekmi uz veselību un drošību un pamattiesībām un ņemot vērā attīstības stāvokli informācijas sabiedrībā.
(11) Annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson az e cikk (1)–(7) bekezdésében említett értékelésekhez és felülvizsgálatokhoz, az MI-hivatalnak objektív és részvételen alapuló módszertant kell kidolgoznia a kockázati szinteknek a releváns cikkekben meghatározott kritériumok alapján való értékelésére és az új rendszereknek a következő jegyzékekbe való felvételére vonatkozóan:
11. Lai ievirzītu šā panta 1. līdz 7. punktā minēto izvērtēšanu un pārskatīšanu, MI birojs apņemas izstrādāt objektīvu un līdzdalīgu metodiku riska līmeņa izvērtēšanai, balstoties uz attiecīgajos pantos izklāstītajiem kritērijiem un jaunu sistēmu iekļaušanu:
a)
a III. mellékletben meghatározott jegyzék, beleértve a meglévő területkategóriák bővítését vagy új területkategóriák felvételét az említett mellékletbe;
a)
III pielikumā ietvertajā sarakstā, tostarp attiecībā uz spēkā esošo jomu kategoriju paplašināšanu vai jaunu jomu kategoriju pievienošanu minētajā pielikumā;
b)
az 5. cikkben meghatározott tiltott gyakorlatok jegyzéke; és
b)
5. pantā ietvertajā aizliegtās MI prakses sarakstā; un
c)
az 50. cikk szerinti, további átláthatósági intézkedéseket igénylő MI-rendszerek jegyzéke.
c)
MI sistēmu sarakstā, attiecībā uz kurām, ievērojot 50. pantu, vajadzīgi papildu pārredzamības pasākumi.
(12) E rendelet (10) bekezdés szerinti bármely módosításának, illetve az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós ágazati harmonizációs jogszabályokat érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási aktusoknak figyelembe kell venniük az egyes ágazatok szabályozási sajátosságait, valamint a meglévő irányítási, megfelelőségértékelési és végrehajtási mechanizmusokat, és az azok keretében létrehozott hatóságokat.
12. Visos grozījumos, ko veic šajā regulā, ievērojot 10. punktu, vai attiecīgajos turpmākajos deleģētajos vai īstenošanas aktos, kas attiecas uz I pielikuma B iedaļā uzskaitītajiem Savienības saskaņošanas tiesību aktiem, ņem vērā katras nozares regulējuma specifiku un spēkā esošos pārvaldības, atbilstības novērtēšanas un izpildes panākšanas mehānismus un ar tiem izveidoto iestāžu darbību.
(13) A Bizottság 2031. augusztus 2-ig értékeli e rendelet végrehajtását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, figyelembe véve e rendelet alkalmazásának első éveit. A megállapítások alapján a jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie a végrehajtás struktúrájára és arra vonatkozóan, hogy szükség van-e valamely uniós ügynökségre a feltárt hiányosságok orvoslásához.
13. Līdz 2031. gada 2. augustam Komisija novērtē šīs regulas izpildes panākšanu un sniedz ziņojumu par to Eiropas Parlamentam, Padomei un Eiropas Ekonomikas un sociālo lietu komitejai, ņemot vērā pirmos šīs regulas piemērošanas gadus. Pamatojoties uz minētā ziņojuma secinājumiem, Komisija attiecīgā gadījumā tam pievieno priekšlikumu par šīs regulas grozīšanu attiecībā uz izpildes panākšanas struktūru un vajadzību veidot Savienības aģentūru visu apzināto trūkumu novēršanai.
Hatálybalépés és alkalmazás
Stāšanās spēkā un piemērošana
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Šī regula stājas spēkā divdesmitajā dienā pēc tās publicēšanas Eiropas Savienības Oficiālajā Vēstnesī.
Ezt a rendeletet 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni.
To piemēro no 2026. gada 2. augusta.
a)
az I. és a II. fejezetet 2025. február 2-től kell alkalmazni;
a)
I un II nodaļu piemēro no 2025. gada 2. februāra;
b)
a III. fejezet 4. szakaszát, az V. fejezetet, a VII. fejezetet, és a XII. fejezetet – a 101. cikk kivételével –, valamint a 78. cikket 2025. augusztus 2-től kell alkalmazni;
b)
III nodaļas 4. iedaļu, V nodaļu, VII nodaļu un XII nodaļu, un 78. pantu piemēro no 2025. gada 2. augusta, izņemot 101. pantu;
c)
A 6. cikk (1) bekezdését és az e rendeletben foglalt vonatkozó kötelezettségeket 2027. augusztus 2-től kell alkalmazni.
c)
6. panta 1. punktu un attiecīgos šajā regulā paredzētos pienākumus piemēro no 2027. gada 2. augusta.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Šī regula uzliek saistības kopumā un ir tieši piemērojama visās dalībvalstīs.
Kelt Brüsszelben, 2024. június 13-án.
Briselē, 2024. gada 13. jūnijā
az Európai Parlament részéről
Eiropas Parlamenta vārdā –
(1) HL C 517., 2021.12.22., 56. o.
(1) OV C 517, 22.12.2021., 56. lpp.
(2) HL C 115., 2022.3.11., 5. o.
(2) OV C 115, 11.3.2022., 5. lpp.
(3) HL C 97., 2022.2.28., 60. o.
(3) OV C 97, 28.2.2022., 60. lpp.
(4) Az Európai Parlament 2024. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. május 21-i határozata.
(4) Eiropas Parlamenta 2024. gada 13. marta nostāja (Oficiālajā Vēstnesī vēl nav publicēta) un Padomes 2024. gada 21. maija lēmums.
(5) Európai Tanács, Az Európai Tanács rendkívüli ülése (2020. október 1–2.) – Következtetések, EUCO 13/20, 2020, 6. o.
(5) Eiropadome (2020), Eiropadomes ārkārtas sanāksme (2020. gada 1. un 2. oktobrī) – secinājumi, EUCO 13/20, 6. lpp.
(6) Az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről, 2020/2012(INL).
(6) Eiropas Parlamenta 2020. gada 20. oktobra rezolūcija ar ieteikumiem Komisijai par mākslīgā intelekta, robotikas un saistīto tehnoloģiju ētisko aspektu satvaru, 2020/2012(INL).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(7) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (EK) Nr. 765/2008 (2008. gada 9. jūlijs), ar ko nosaka akreditācijas un atceļ Regulu (EEK) Nr. 339/93 (OV L 218, 13.8.2008., 30. lpp.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).
(8) Eiropas Parlamenta un Padomes Lēmums Nr. 768/2008/EK (2008. gada 9. jūlijs) par produktu tirdzniecības vienotu sistēmu un ar ko atceļ Padomes Lēmumu 93/465/EEK (OV L 218, 13.8.2008., 82. lpp.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
(9) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2019/1020 (2019. gada 20. jūnijs) par tirgus uzraudzību un produktu atbilstību un ar ko groza Direktīvu 2004/42/EK un Regulas (EK) Nr. 765/2008 un (ES) Nr. 305/2011 (OV L 169, 25.6.2019., 1. lpp.).
(10) A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).
(10) Padomes Direktīva 85/374/EEK (1985. gada 25. jūlijs) par dalībvalstu normatīvo un administratīvo aktu tuvināšanu attiecībā uz atbildību par produktiem ar trūkumiem (OV L 210, 7.8.1985., 29. lpp.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(11) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2016/679 (2016. gada 27. aprīlis) par fizisku personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi un šādu datu brīvu apriti un ar ko atceļ Direktīvu 95/46/EK (Vispārīgā datu aizsardzības regula) (OV L 119, 4.5.2016., 1. lpp.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(12) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2018/1725 (2018. gada 23. oktobris) par fizisku personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi Savienības iestādēs, struktūrās, birojos un aģentūrās un par šādu datu brīvu apriti un ar ko atceļ Regulu (EK) Nr. 45/2001 un Lēmumu Nr. 1247/2002/EK (OV L 295, 21.11.2018., 39. lpp.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(13) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2016/680 (2016. gada 27. aprīlis) par fizisku personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi, ko veic kompetentās iestādes, lai novērstu, izmeklētu, atklātu noziedzīgus nodarījumus vai sauktu pie atbildības par tiem vai izpildītu kriminālsodus, un par šādu datu brīvu apriti, ar ko atceļ Padomes Pamatlēmumu 2008/977/TI (Tiesībaizsardzības direktīva) (OV L 119, 4.5.2016., 89. lpp.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(14) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2002/58/EK (2002. gada 12. jūlijs) par personas datu apstrādi un privātās dzīves aizsardzību elektronisko komunikāciju nozarē (Direktīva par privātās dzīves aizsardzību un elektronisko komunikāciju) (OV L 201, 31.7.2002., 37. lpp.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).
(15) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2022/2065 (2022. gada 19. oktobris) par digitālo pakalpojumu vienoto tirgu un ar ko groza Direktīvu 2000/31/EK (Digitālo pakalpojumu akts) (OV L 277, 27.10.2022., 1. lpp.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).
(16) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2019/882 (2019. gada 17. aprīlis) par produktu un pakalpojumu piekļūstamības prasībām (OV L 151, 7.6.2019., 70. lpp.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
(17) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2005/29/EK (2005. gada 11. maijs), kas attiecas uz uzņēmēju negodīgu komercpraksi iekšējā tirgū attiecībā pret patērētājiem un ar ko groza Padomes Direktīvu 84/450/EEK un Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīvas 97/7/EK, 98/27/EK un 2002/65/EK un Eiropas Parlamenta un Padomes Regulu (EK) Nr. 2006/2004 (“Negodīgas komercprakses direktīva”) (OV L 149, 11.6.2005., 22. lpp.).
(18) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).
(18) Padomes Pamatlēmums 2002/584/TI (2002. gada 13. jūnijs) par Eiropas apcietināšanas orderi un par nodošanas procedūrām starp dalībvalstīm (OV L 190, 18.7.2002., 1. lpp.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).
(19) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2022/2557 (2022. gada 14. decembris) par kritisko vienību noturību un Padomes Direktīvas 2008/114/EK atcelšanu (OV L 333, 27.12.2022., 164. lpp.).
(20) HL C 247., 2022.6.29., 1. o.
(20) OV C 247, 29.6.2022., 1. lpp.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).
(21) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2017/745 (2017. gada 5. aprīlis), kas attiecas uz medicīniskām ierīcēm, ar ko groza Direktīvu 2001/83/EK, Regulu (EK) Nr. 178/2002 un Regulu (EK) Nr. 1223/2009 un atceļ Padomes Direktīvas 90/385/EEK un 93/42/EEK (OV L 117, 5.5.2017., 1. lpp.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.).
(22) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2017/746 (2017. gada 5. aprīlis) par in vitro diagnostikas medicīniskām ierīcēm un ar ko atceļ Direktīvu 98/79/EK un Komisijas Lēmumu 2010/227/ES (OV L 117, 5.5.2017., 176. lpp.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).
(23) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2006/42/EK (2006. gada 17. maijs) par mašīnām, un ar kuru groza Direktīvu 95/16/EK (OV L 157, 9.6.2006., 24. lpp.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2008.4.9., 72. o.).
(24) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (EK) Nr. 300/2008 (2008. gada 11. marts) par kopīgiem noteikumiem civilās aviācijas drošības jomā un ar ko atceļ Regulu (EK) Nr. 2320/2002 (OV L 97, 9.4.2008., 72. lpp.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
(25) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) Nr. 167/2013 (2013. gada 5. februāris) par lauksaimniecības un mežsaimniecības transportlīdzekļu apstiprināšanu un tirgus uzraudzību (OV L 60, 2.3.2013., 1. lpp.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
(26) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) Nr. 168/2013 (2013. gada 15. janvāris) par divu riteņu vai trīs riteņu transportlīdzekļu un kvadriciklu apstiprināšanu un tirgus uzraudzību (OV L 60, 2.3.2013., 52. lpp.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).
(27) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2014/90/ES (2014. gada 23. jūlijs) par kuģu aprīkojumu un ar ko atceļ Padomes Direktīvu 96/98/EK (OV L 257, 28.8.2014., 146. lpp.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).
(28) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2016/797 (2016. gada 11. maijs) par dzelzceļa sistēmas savstarpēju izmantojamību Eiropas Savienībā (OV L 138, 26.5.2016., 44. lpp.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
(29) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2018/858 (2018. gada 30. maijs) par mehānisko transportlīdzekļu un to piekabju, kā arī tādiem transportlīdzekļiem paredzētu sistēmu, sastāvdaļu un atsevišķu tehnisku vienību apstiprināšanu un tirgus uzraudzību un ar ko groza Regulas (EK) Nr. 715/2007 un (EK) Nr. 595/2009 un atceļ Direktīvu 2007/46/EK (OV L 151, 14.6.2018., 1. lpp.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
(30) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2018/1139 (2018. gada 4. jūlijs) par kopīgiem noteikumiem civilās aviācijas jomā un ar ko izveido Eiropas Savienības Aviācijas drošības aģentūru, un ar ko groza Eiropas Parlamenta un Padomes Regulas (EK) Nr. 2111/2005, (EK) Nr. 1008/2008, (ES) Nr. 996/2010, (ES) Nr. 376/2014 un Direktīvas 2014/30/ES un 2014/53/ES un atceļ Eiropas Parlamenta un Padomes Regulas (EK) Nr. 552/2004 un (EK) Nr. 216/2008 un Padomes Regulu (EEK) Nr. 3922/91 (OV L 212, 22.8.2018., 1. lpp.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).
(31) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2019/2144 (2019. gada 27. novembris) par prasībām mehānisko transportlīdzekļu un to piekabju un šiem transportlīdzekļiem paredzētu sistēmu, sastāvdaļu un atsevišķu tehnisko vienību tipa apstiprināšanai attiecībā uz to vispārīgo drošību un transportlīdzekļa braucēju un neaizsargāto ceļu satiksmes dalībnieku aizsardzību, ar ko groza Eiropas Parlamenta un Padomes Regulu (ES) 2018/858 un atceļ Eiropas Parlamenta un Padomes Regulas (EK) Nr. 78/2009, (EK) Nr. 79/2009 un (EK) Nr. 661/2009 un Komisijas Regulas (EK) Nr. 631/2009, (ES) Nr. 406/2010, (ES) Nr. 672/2010, (ES) Nr. 1003/2010, (ES) Nr. 1005/2010, (ES) Nr. 1008/2010, (ES) Nr. 1009/2010, (ES) Nr. 19/2011, (ES) Nr. 109/2011, (ES) Nr. 458/2011, (ES) Nr. 65/2012, (ES) Nr. 130/2012, (ES) Nr. 347/2012, (ES) Nr. 351/2012, (ES) Nr. 1230/2012 un (ES) 2015/166 (OV L 325, 16.12.2019., 1. lpp.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(32) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (EK) Nr. 810/2009 (2009. gada 13. jūlijs), ar ko izveido Kopienas Vīzu kodeksu (Vīzu kodekss) (OV L 243, 15.9.2009., 1. lpp.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(33) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2013/32/ES (2013. gada 26. jūnijs) par kopējām procedūrām starptautiskās aizsardzības statusa piešķiršanai un atņemšanai (OV L 180, 29.6.2013., 60. lpp.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete 2024. március 13.) a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról (HL L, 2024/900, 2024.3.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/900/oj).
(34) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2024/900 (2024. gada 13. marts) par politiskās reklāmas pārredzamību un mērķorientēšanu (OV L, 2024/900, 20.3.2024., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/900/oj).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.).
(35) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2014/31/ES (2014. gada 26. februāris) par dalībvalstu tiesību aktu saskaņošanu attiecībā uz neautomātisko svaru pieejamību tirgū (OV L 96, 29.3.2014., 107. lpp.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 149. o.).
(36) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2014/32/ES (2014. gada 26. februāris) par dalībvalstu tiesību aktu saskaņošanu attiecībā uz mērinstrumentu pieejamību tirgū (OV L 96, 29.3.2014., 149. lpp.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.).
(37) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2019/881 (2019. gada 17. aprīlis) par ENISA (Eiropas Savienības Kiberdrošības aģentūra) un par informācijas un komunikācijas tehnoloģiju kiberdrošības sertifikāciju, un ar ko atceļ Regulu (ES) Nr. 526/2013 (Kiberdrošības akts) (OV L 151, 7.6.2019., 15. lpp.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(38) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2016/2102 (2016. gada 26. oktobris) par publiskā sektora struktūru tīmekļvietņu un mobilo lietotņu piekļūstamību (OV L 327, 2.12.2016., 1. lpp.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
(39) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2002/14/EK (2002. gada 11. marts), ar ko izveido vispārēju sistēmu darbinieku informēšanai un uzklausīšanai Eiropas (OV L 80, 23.3.2002., 29. lpp.).
(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).
(40) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2019/790 (2019. gada 17. aprīlis) par autortiesībām un blakustiesībām digitālajā vienotajā tirgū un ar ko groza Direktīvas 96/9/EK un 2001/29/EK (OV L 130, 17.5.2019., 92. lpp.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
(41) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) Nr. 1025/2012 (2012. gada 25. oktobris) par Eiropas standartizāciju, ar ko groza Padomes Direktīvas 89/686/EEK un 93/15/EEK un Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīvas 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 98/34/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/23/EK un 2009/105/EK, un ar ko atceļ Padomes Lēmumu 87/95/EEK un Eiropas Parlamenta un Padomes Lēmumu Nr. 1673/2006/EK (OV L 316, 14.11.2012., 12. lpp.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).
(42) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2022/868 (2022. gada 30. maijs) par Eiropas datu pārvaldību un ar ko groza Regulu (ES) 2018/1724 (Datu pārvaldības akts) (OV L 152, 3.6.2022., 1. lpp.).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete (2023. december 13.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (adatrendelet) (HL L, 2023/2854, 22.12.2023, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj).
(43) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2023/2854 (2023. gada 13. decembris) par saskaņotiem noteikumiem par taisnīgu piekļuvi datiem un to lietošanu un ar ko groza Regulu (ES) 2017/2394 un Direktīvu (ES) 2020/1828 (Datu akts) (OV L, 2023/2854, 22.12.2023., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj).
(44) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(44) Komisijas 2003. gada 6. maija Ieteikums par mikrouzņēmumu, mazo un vidējo uzņēmumu definīciju (OV L 124, 20.5.2003., 36. lpp.).
(45) A Bizottság határozata (2024. január 24.) a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai hivatal létrehozásáról (C/2024/1459).
(45) Komisijas Lēmums (2024. gada 24. janvāris), ar ko izveido Eiropas Mākslīgā intelekta biroju, C(2024) 390.
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(46) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) Nr. 575/2013 (2013. gada 26. jūnijs) par prudenciālajām prasībām attiecībā uz kredītiestādēm un ieguldījumu brokeru sabiedrībām, un ar ko groza Regulu (ES) Nr. 648/2012 (OV L 176, 27.6.2013., 1. lpp.).
(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(47) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2008/48/EK (2008. gada 23. aprīlis) par patēriņa kredītlīgumiem un ar ko atceļ Direktīvu 87/102/EEK (OV L 133, 22.5.2008., 66. lpp.).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(48) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2009/138/EK (2009. gada 25. novembris) par uzņēmējdarbības uzsākšanu un veikšanu apdrošināšanas un pārapdrošināšanas jomā (Maksātspēja II) (OV L 335, 17.12.2009., 1. lpp.).
(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(49) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2013/36/ES (2013. gada 26. jūnijs) par piekļuvi kredītiestāžu darbībai un kredītiestāžu un ieguldījumu brokeru sabiedrību prudenciālo uzraudzību, ar ko groza Direktīvu 2002/87/EK un atceļ Direktīvas 2006/48/EK un 2006/49/EK (OV L 176, 27.6.2013., 338. lpp.).
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).
(50) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 2014/17/ES (2014. gada 4. februāris) par patērētāju kredītlīgumiem saistībā ar mājokļa nekustamo īpašumu un ar ko groza Direktīvas 2008/48/EK un 2013/36/ES un Regulu (ES) Nr. 1093/2010 (OV L 60, 28.2.2014., 34. lpp.).
(51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).
(51) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2016/97 (2016. gada 20. janvāris) par apdrošināšanas izplatīšanu (OV L 26, 2.2.2016., 19. lpp.).
(52) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
(52) Padomes Regula (ES) Nr. 1024/2013 (2013. gada 15. oktobris), ar ko Eiropas Centrālajai bankai uztic īpašus uzdevumus saistībā ar politikas nostādnēm, kas attiecas uz kredītiestāžu prudenciālo uzraudzību (OV L 287, 29.10.2013., 63. lpp.).
(53) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o.).
(53) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) 2023/988 (2023. gada 10. maijs) par ražojumu vispārēju drošumu, ar ko groza Eiropas Parlamenta un Padomes Regulu (ES) Nr. 1025/2012 un Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīvu (ES) 2020/1828 un atceļ Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīvu 2001/95/EK un Padomes Direktīvu 87/357/EEK (OV L 135, 23.5.2023., 1. lpp.).
(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(54) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2019/1937 (2019. gada 23. oktobris) par to personu aizsardzību, kuras ziņo par Savienības tiesību aktu pārkāpumiem (OV L 305, 26.11.2019., 17. lpp.).
(55) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(55) OV L 123, 12.5.2016., 1. lpp.
(56) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o).
(56) Eiropas Parlamenta un Padomes Regula (ES) Nr. 182/2011 (2011. gada 16. februāris), ar ko nosaka normas un vispārīgus principus par dalībvalstu kontroles mehānismiem, kuri attiecas uz Komisijas īstenošanas pilnvaru izmantošanu (OV L 55, 28.2.2011., 13. lpp.).
(57) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
(57) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2016/943 (2016. gada 8. jūnijs) par zinātības un darījumdarbības neizpaužamas informācijas (komercnoslēpumu) aizsardzību pret nelikumīgu iegūšanu, izmantošanu un izpaušanu (OV L 157, 15.6.2016., 1. lpp.).
(58) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).
(58) Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva (ES) 2020/1828 (2020. gada 25. novembris) par pārstāvības prasībām patērētāju kolektīvo interešu aizsardzībai un ar ko atceļ Direktīvu 2009/22/EK (OV L 409, 4.12.2020., 1. lpp.).